Mecsek alja
Tudni kell, hogy a múlt évben Matyi Dezső, a Pécsi Direkt Kft. - vagyis az Alexandra könyváruházlánc - gazdája megvette a PMFC többségi tulajdonát. Matyi masszívan gazdálkodó klubot, első osztályú, élvezetesen játszó csapatot, tehetségeket nevelő játékosiskolát és sportszerű drukkereket akar. Szép tervek, melyek köszönő viszonyban sincsenek a jelen valóságával, bár a szurkolók frontján már történt valami. A könyvmogul összerúgta a port a B középpel, mert már többször kijelentette: a lelátón nem lesz balhé, s aki nem tartja be a klub által előírt szabályokat, azokat kitiltja a pályáról. Amikor Matyi Dezsőnek megemlítem, hogy eddig ez egyetlen első osztályú hazai klubnak sem sikerült, azt feleli: a Honvédnak már igen, a többieknek meg azért nem, mert nem is akarják. Erre megjegyzem, hogy sok helyütt a játékosok keresik a brahis szurkolók kegyét, mire Matyi ennyit mond:
- Mert egy szinten vannak velük.
Matyi Dezső parancsára ősztől csak a klubvezetés által lepecsételt zászlót és feliratos molinót lehet bevinni a PMFC stadionjába. Nem kaphat engedélyt az ellenfelet ócsárló vagy rasszista feliratú vászon, s nem lehet a pályára vinni árpádsávos lobogót sem. A biztonsági őrök meggátolják, hogy pirotechnikai vagy verekedéshez használható eszközt csempészszenek a nézők a tribünre. Mindezt Bérczy Balázstól, a klub mögött álló kft. ügyvezető igazgatójától tudom meg. Bérczy, aki 1985-től hat éven át játszott a PMFC kétszer is bajnoki dobogós, Magyar Kupát nyert, nemzetközi kupákban is vitézkedő csapatában, a fentiekhez hozzáteszi, hogy a B közepet öt kamera figyeli, s a renitensek többé nem tehetik be a lábukat a stadionba.
A kamerák kezelőjének az utóbbi hetekben nem volt dolga, mivel a B közép - a tavalyi teljesítményre hivatkozva - bojkottálta az első három hazai meccset. A negyedikre is csak a kemény mag ötöde, 25-30 fiatal jött el. Zászló, petárda nem volt náluk, s szinte némán nézték a meccset. Kedden a ZTE-vel játszott Magyar Kupa-mérkőzést a PMFC, és akkor sem álltak többen a B közép szektorában. Próbáltam kérdezgetni a csüggedt drukkereket, s néhányan elmondták, hogy haragszanak Matyira, mert nem áll szóba velük. Ám ennél többet nem mondhattak a kapu mögötti lépcsőkön lézengő drukkerek, mert odajött hozzájuk egy harmincas, átlagos testalkatú, kopaszra nyírt, harcsabajszos férfi és kijelentette:
- Nem nyilatkozunk.
Már fordult is volna el tőlem, ám löktem tovább a szót:
- Miért nem?
- Mert a kommunista zsidó sajtó nem azt írja, amit mondunk. Ha hatalomra kerülünk, tudom, mit kell csinálni veletek.
- Mit? - kérdezem.
Válasz helyett otthagyott, s célba vette az északkeleti kapuval szemközti kocsmát.