A médiatársadalomban amolyan természeti törvénnyé vált: a sikerhez elengedhetetlen az elektronikus médiumokban való megjelenés. A póker honi diadalútja azonban mégsem az online kaszinók sikeres üzleti együttműködésén alapuló reklámhadjáratnak, esetleg néhány zsetonárus zseniális marketingmunkájának gyümölcse, hanem leginkább egy véletlené. Tudniillik 2004-ben a Sport TV olyan csomagajánlatot kapott az egyik angol üzleti partnerétől, amelynek része volt egy tízrészes pókerműsor is. Máté Pál, a csatorna főszerkesztője nem sokat gondolkodott: miért ne... A televízió vezetői rátaláltak Tolnai Tibor sakknagymesterre, a kártyajáték avatott ismerőjére, aki szakkommentátorként segítette a közvetítéseket. Az értékelések szerint az adás jól működött, a szpíkerek megállták a helyüket, a "bumm" azonban - egyelőre - elmaradt. Aztán egy napon Juni György, az MTV korábbi sportfőszerkesztője azzal kereste meg Mátét, hogy a "Korda Gyuri szívesen csinálná a pókert". A Sport TV illetékese pedig döntött: leigazolta az ismert táncdalénekest, kinek partneréül a tematikus televízió felügyelőbizottságának akkori elnökét, a sikeres tévést, Horvát Jánost álmodta meg. A páros nemcsak működött, de nem remélt magasságokba repítette a pókerközvetítéseket. "Mint Jack Lemmon és Walter Matthau" - mondja Máté a duó együttműködését értékelve. Rövid időn belül a rajongók száma megsokszorozódott, a nézettség exponenciálisan nőtt. Trendi lett pókert nézni, majd játszani is.

Bár Horvátot később havannai nagykövetté nevezték ki, Korda nem maradt társ(ak) nélkül. Hol Balázs Klári, a dalnok életének párja a partner a kommentátorállásban, hol az egyedi hangú Para-Kovács Imre. A kereskedelmi médiavilágban nincs nagyobb elismerés, mint ha egy témára az országos csatornák is lecsapnak; ez annak a jele, hogy a "tartalom" elegendő nézőt, azaz fogyasztót képes a képernyők elé szólítani ahhoz, hogy az profitot termeljen. A póker megérett a megméretésre. Bár az RTL Klub elébb leadta a feladatot a Sport- klubnak, a konszern tematikus adójának, arcokat azért kölcsönzött a műsorhoz: Sebestyén Balázs és Szujó Zoltán kommentálta a játszmákat. Ma már az anyacsatornán is láthatók a pókerpartik. A Viasat3 a bulvármédia sikerreceptjét alkalmazta: celebeket ültetett az asztalhoz. A TV2 hasonló útra lépett, de egyúttal a tétet is emelte, minthogy - a Sport TV-hez hasonlóan - a Korda-Balázs kettőst szerződtette szpíkernek.

A pókerműsorokat értékelve a szakemberek szerint nem szerencsés a nézőszámot citálni. A kártyajáték ugyanis bizonyos társadalmi rétegek számára eladhatatlan tartalom: szimpla szerencsejáték, amolyan "úri muri", így a különböző amerikai városok helyszínelőiről szóló sorozatok is könnyedén kerekednek - ebben a tekintetben - a pókeradások fölé. Ugyanakkor a - nem kis részben éppen a jelentős médiatámogatás okán - kialakuló "pókerkultúra", illetve a játék népszerűsége következtében a különféle országos csatornák lépéskényszerbe kerültek, azaz nem nélkülözhetik már kínálatukból a pókerműsorokat. Nemcsak az elektronikus médiumok, de a bulvárlapok sem akarnak lemaradni a versenyben.

Miután a póker ilyen jelentős médiafelületet "privatizált" magának, természetesen a játékban rejlő gazdasági potenciál kiaknázására is egyre több jelentkező akadt. Dinamikus növekedésnek indult a pókerpiac; egymástól eltérő karakterű, sok tekintetben azonos, de néhol egymást nem fedő célcsoportokért versenyeztek a különböző cégek. A kártyajáték társadalmi jelene főleg két színtéren zajlik: az internetes szolgáltatóknál, valamint a játéktermekben. Ne feledjük a pókerboltokat sem...

A piaci szereplők közül, már csak innovatív jellegüknél fogva is, az internetes szolgáltatók ismerték fel legelébb, hogy történelmi lehetőség nyílt meg a Kordagyuri-féle közvetítések motiválta népszerűség-növekedéssel. Nemcsak reagáltak a változásra, de egyúttal állandósították is az érdeklődést, mintegy "aládúcolták" az akkor még nem túl stabil alapokat.

A legnagyobb forgalmat lebonyolító pókersite, a pokerstars.hu a neve elhallgatását kérő kelet-európai regionális tanácsadója szerint a gyorsan jött érdeklődés a semmibe veszett volna, ha az internetes portálok nem nyújtanak azonnali lehetőséget a játék kipróbálására, a gyakorlásra, a versenyzésre. A honlapok döntéshozói éppen ezért ebben az időszakban rengeteget invesztáltak a póker promóciójába és a direkt reklámba is. A játékosok száma rendkívüli ütemben növekedett az utóbbi öt évben. Részben ez a forgalomnövekedés motiválta az internetes piac átstrukturálódását is. A generális szolgáltatók, amelyek a póker mellett mindenféle sportfogadással foglalkoztak, fokozatosan vesztettek teret az újonnan megjelenő speciális, csakis a pókerre fókuszáló versenytársakkal szemben. A játék a világhálón kevés kockázatot rejt a részvevők számára. Az úgynevezett kedvtelési játékosok is remekül elszórakozhatnak a mindössze néhány száz-, esetleg ezerforintos nevezési díjért egy-egy versenyen. A "kártyás" még egy mozijegy árát sem kockáztatja, s több órán át játszik, a tetejébe kisebb összegeket is nyerhet. Sőt, létezik egy néhány száz fős mag, amely már az internetes pókerből él, azaz nap nap után különböző versenyeken vesz részt a világhálón.

Tatár Gergely, a Magyar Póker Szövetség elnöke szerint a hazai profi netes játékosok száma néhány százra tehető. A játékból származó bevételeik eltérőek: akad, aki 4-500 eurót hoz össze egy hónapban, de az év elején egy magyar - akinek személyazonosságára azóta sem derült fény - alig negyedév alatt majdnem egymillió dollárt nyert internetes versenyeken. A sportági potentát ugyanakkor hangsúlyozta: a póker játék, szórakozás, s a kártyásoknak csupán rendkívül szűk csoportja él meg belőle. Ugyanakkor idehaza hozzávetőleg 140-200 ezerre tehető azok száma, akik az interneten pókereznek.

A pokerstars.hu illetékese úgy véli, nem hungarikummal állunk szemben, ha a játék honi fejlődéstörténetét vizsgáljuk. Minden ország hasonló utat jár be: közvetítések a sportcsatornákon, szoftver helyi nyelven néhány internetes szolgáltatónál, kereskedelmi csatornák és celebek, aztán egyre növekvő reklámkiadások, marketingakciók, bővülő piac, szélesedő fogyasztói csoport. Az evolúció képlete olyannyira letisztult, hogy a szakemberek a folyamatokat látva pontosan tudják: Magyarország jelenleg nagyjából két évvel jár a régiós társak előtt, és a honi pókerpiac újabb két esztendő múltán érheti el a zenitet. A játékosok számának és a pénzügyi forgalomnak a maximalizálása addig töretlenül folytatódhat.

Az internetes biznisztől alapjaiban különbözik a játéktermek piaci stratégiája. A klubok helyzete bizonyos tekintetben nehezebb, hiszen a helyszínre kell csábítaniuk a célcsoport tagjait. Mindez már csak azért sem egyszerű, mert a termek egyelőre a törvényesség határán egyensúlyoznak. Sorra nyílnak a pókerklubok, akadnak játéktermek, ahol a félkarú rablókat kártyaasztalokra cserélik.

A parlament ugyanakkor nem fogadta el az úgynevezett pókertörvényt, amely lehetővé tette volna a kaszinókon kívül is a legális szerencsejátékot. A jogszabály életbelépése garantálta volna, hogy a pókerszalonok működése törvényileg szabályozott legyen, de a tervezet elbukott, a törvényhozás elé sem került. Tatár Gergely véleménye az első hallásra kissé meglepő, szerinte sokat nyert a magyar pókertársadalom azzal, hogy a törvénytervezetet abban a formájában nem véglegesítették. A jogszabály ugyanis az átláthatóság helyett a feketegazdaság felé taszíthatta volna a kártyajáték mozgatta pénzeket.

Jelenleg a pókertermek sportegyesületként üzemelhetnek a jogszabályi kereteken belül, azaz a játékosok tagdíjat fizetnek a működtető szervezetnek. Tatár rámutat: a szlovák törvényhozás olyan tervezetet vitat, amely szerint a termek 1500 euró éves adót, vagy havi 200 eurót fizetnének minden asztal után. A méltányosság azért érthető a szalonokkal szemben, mert a hagyományos szerencsejátékokkal ellentétben a pókertermek üzemeltetői inkább rendezvényszervezési feladatokat látnak el: biztosítják a helyet, az asztalt, az osztót, de nem ők "nyelik" le a pénz nagy részét, hiszen a zsetonok elsősorban a játékosok között cirkulálnak. Nem véletlen, hogy a kaszinók nincsenek tömve pókerasztalokkal: ebben a játékban az üzemeltető nem élvez matematikai előnyt a játékossal szemben, mint például a rulettben, így a jövedelme is sokkal csekélyebb... A hírek szerint az ősszel újabb jogszabálytervezet kerül a parlament elé, bár annak lényegi tartalma még nem ismert.

A némiképp "ex lex" állapottól eltekintve a termek forgalma kedvezően alakul, s a szakértők szerint visszaeséstől nem kell tartani az internetes forma rohamos fejlődése és bővülése okán sem, mert az élő játék nem helyettesíthető az online változattal. "Különös varázzsal bír!" - mondja Korda György.

Mégsem olyan biztosak ebben az élő játék elengedhetetlen eszközeit forgalmazó boltok vezetői. Miközben a piaci szereplők többsége bízik a további bővülésben, illetve a jelenlegi helyzet stabilizálódásában, addig a pókerboltok, azaz a kártyakeverőket, paklikat, zsetonkészleteket árusító cégek többsége már régen túl van a csúcson. Sőt, egy részük meg sem élte azt. A televíziós közvetítések hatására ugyanis sokan legelébb egy boltba siettek, hogy a baráti társaságok partijait némi élettel, azaz valódi zsetonokkal, újabb paklikkal dobják fel. Igen ám, de ebben az időszakban csak néhány eladóhely foglalkozott ilyen termékekkel: az elképesztő módon megnövekedett kereslet nyomán soha nem látott mennyiségben adták el a kiegészítőket. Ahogy az ilyenkor természetes, sorra nyíltak az újabb üzletek, csakhogy a forgalom nem nőtt ilyen ütemben. Aki zsetonkészletre hajtott, már túl volt a vásárláson, az új belépők többsége internet-klub-internet vonalon mozog, így a további jelentős forgalomnövekedés szinte kizárt. Igény ugyan folyamatosan mutatkozik a kiegészítőkre, de pusztán ezen eszközök értékesítésével foglalkozó pókerpaloták sora már aligha épül. Mire a kínálat megszületett és kiszélesedett, addigra odalett a kereslet növekedése.

A póker piacának bővülése minden bizonnyal az elkövetkező években is tovább folytatódik, s ezzel párhuzamosan a játék kultúrája is folyton változik, cizellálódik. A televíziós közvetítések kezdeti show-jellege némiképp átalakult, s ma már legalább annyira szakmaivá is formálódott. Korda György szerint már nem szabad hibázni a kommentárok során, mert a nézők a játék fortélyait megismerve és elsajátítva igényessé váltak. A játék közkedvelt tévétolmácsa nem is szokott bakizni; sok tanulásába került a pontosság. Bármilyen furcsa, mielőtt a kommentátorszékbe ült volna, Korda nem játszotta az oly népszerűvé vált "Texas holdem no limit" játékot. Az énekes korábban a játék egy másik, főként Európában elterjedt vállfaját űzte, így bár a kezdeti időszakban olykor még elkövetett szakmai baklövéseket, mára kitanulta a játékot. Olyannyira, hogy most már elképzelhetetlennek tetszik a "magyarpóker" Korda nélkül. "Egy-egy társasági öszszejövetelen politikusok, egyetemi tanárok, tudósok néhány perc után már pókerszakmai kérdésekkel bombáznak. Olyan fiatalokat értem el a játékkal, akiket a zenémmel talán soha nem tudtam volna. Mi több, azt hiszem, még a személyiségem is hitelesebb lett a pókerrel."

Tatár Gergely úgy véli, a játék színvonala népszerűségének növekedésével párhuzamosan indult fejlődésnek. Természetes folyamatnak tetszik, hogy a játékosok számának növekedésével együtt nőtt a kiváló kártyások száma is. Ma már rendkívüli tehetségeket tud felmutatni a hazai pókerélet, elég csak Traply Péter nevét említeni, aki első magyarként világbajnoki karkötőt szerzett a Las Vegas-i tornán. A legjobb magyar kártyásoknak ma már olyan "bank rolljuk", azaz tőkéjük van, hogy bátran, félelem nélkül játszhatnak. Ennek a tőkének a felépítése akár évekbe is telhet, a játékos több alkalommal búcsút inthet akár az összes pénzének is, hogy aztán kisebb versenyeken indulva kezdje újra az építkezést. Tatár úgy véli, hogy elsősorban a fiatalok között egyre több valódi tálentum akad, aki komoly karriert futhat be a nemzetközi versenyeken. Arra a felvetésre, hogy az interneten "tanuló" kártyás hasonlóan sikeres lehet-e az asztalnál, a válasz: Igen, de... Traply például egyike a legkiválóbb online játékosoknak, ugyanakkor az élő pókert, s annak minden fortélyát csak valódi asztalnál lehet elsajátítani. A blöff, a mimika, az "imázs", az emelések, mind-mind olyan szegmensei a pókernek, amelyeket virtuális játék során nem lehet megtanulni.

Nincs mese, a pókervilág "civilizálta", mintegy elfoglalta Magyarországot is. Hogy a kolonializációban milyen szerepet játszottak a szpíkerek, az internetes site-ok, a klubok, a házi zsetonkészletek, az ma már pontosan nem rekonstruálható. Annyi bizonyos: a lapokat tovább osztják. Termekben, kerti asztalokon, interneten.

A siker garantált. Mert ebben a játékban valakinek mindig jó lapja van.

Flop, turn, river - a játék

A pókert 52 lapos francia kártyával játsszák. A pakli a következő lapokból áll: 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, jumbo (J), dáma (Q), király (K), ász (A) - persze mind a négy színben. A Magyarországon elterjedt, a versenyek többségén játszott változat a Texas Holdem No Limit nevet viseli, s abban különbözik a Texas Holdem alapjátéktól, hogy a licit mértéke nem limitált.

A játékmenet a következő: az osztó megkeveri a kártyákat, majd két-két lapot kioszt a játékosoknak. Az osztótól balra ülő két kártyás minden körben játszik: a sorban az első tolja először középre a zsetont, ez az úgynevezett kis vak, míg a mellette ülő alaptétje a nagy vak (a kis vak duplája). A harmadik játékos már maga dönt arról, hogy - lapjai ismeretében - kockáztat-e az adott körben, vagy bedobja a törülközőt. Ha vállalja a rizikót, akkor arról határoz, hogy mennyi zsetont küld az asztal közepére, azaz milyen téttel nyitja meg a licitet. A következő játékos pedig dob, vagy tartja a tétet, esetleg továbbemeli azt. Ha a licit megállt, akkor folytatódik a parti azok között, akik minden addigi tétet tartottak.

Ekkor kap az osztó újra szerepet: három kártyát terít az asztalra (flop). Ezek a lapok "mindenkihez" tartoznak: a két kézben lévő lapot egészíthetik ki. Az új eresztés ismeretében ismét indul a licit, azaz a játékosok újra döntenek: dobnak-e, vagy továbbjátszanak. Ha legalább ketten játékban maradnak, akkor újabb lapot fed fel az osztó (turn), s rajtol a harmadik, egyben utolsó "emelőkör", hogy aztán az ötödik lap (river) leosztása révén álljon össze a hét lap. Ekkor mindenki kezében két kártya pihen, míg az asztalon öt lap hever. Az a játékos a győztes, aki a legnagyobb értékű kombinációt tudja összeállítani a hét lapból.

S hogy mi mennyit ér? Az abszolút legyőzhetetlen összetétel az úgynevezett royal flush: 5 lap, amely ugyanolyan színű, és a sorban egymás után következik, a 10-től az ászig. A következő a színsor, amelyben öt azonos színű, egymás után következő lapból áll. Éppen csak dobogós az erősorrendben a játék névadója, a póker: négy azonos értékű lap, például egy kilenceskvartett. A rangsor további ismertetésétől ezúttal eltekintünk, de azért jó tudni: számtalan módon lehet nyerni, akár még lap nélkül is. Akadnak helyzetek, amikor két 2-es, azaz egy szimpla pár is elég a diadalhoz. Bár erre a duettre ritkán mondják rá a játékosok az "all in!"-t, vagyis azt a mondatot, amely egyet jelent a játékos összes zsetonjának kockáztatásával. (P. P.)