Fatális 1-2.

De vitán felül megérdemelt svéd győzelem.

Mert a skandinávok az egész mérkőzés folyamán a hűvös esténél is dermesztőbb fölényben futballoztak a vb-selejtezőn. Gyorsabbak, technikailag képzettebbek, eltökéltebbek, fantáziagazdagabbak voltak, tudták, mit csinálnak... Ráadásul minden egyes párharcot simán megnyertek; legjobbjaik közül Safari és Holmen olykor többméteres hátrányból is lefutotta Gerát vagy Hajnalt... Bárkit. Hogy aztán meg is játssza a labdát, nyugodtan, precízen, nemzetközi profi módjára.

Mellberg egyenesen tanárnak mutatkozott ezen a túlnyomórészt egyoldalú találkozón, amelyen - a szoros eredmény és a rendkívüli végkimenetel dacára - kategóriakülönbséget lehetett tapasztalni a két válogatott között. Mészöly Kálmán tűnt ki úgy hajdanán, mondjuk, egy Vasas-Diósgyőr meccsen, ahogyan a svéd centerhalf kiemelkedett a szombat esti mérkőzésen. Akkor szerelt, amikor csak akart - miközben gondosan beosztotta az erejét -, és a kilencedik percben gólt is fejelt, miként az annak idején a "Szőke Sziklától" sem volt szokatlan (de mennyire nem!).

Igaz, komoly próbára nem tették - valaha a diósgyőriek sem keltettek nagyobb veszedelmet a Fáy utcában -, mivel a magyar csapat produkciója még a legszerényebb várakozást is alulmúlta. Elképzelés nem volt, ennek megfelelően akció sem; honfitársaink első lövését Dzsudzsák a negyvenedik percben küldte kapura... (Vagy harminc méterről, a legkevésbé sem veszélyesen, azaz a szinte teljesen elhanyagolt Isakssonnak e labdával sem akadt különösebb dolga.) A differencia láttán sápadt arcú emberek próbálták meggyőzni egymást és önmagukat a szünetben, hogy az első félidő kiábrándító teljesítményét lehetetlen reprodukálni, de a folytatásban tovább nőtt a különbség, mert - Dárdai lecserélése miatt - a svédek annál is könnyebben lendültek támadásba, mint addig. Källström és Ibrahimovic lövését (néhány másodpercen belül) egyaránt a kapufa mentette, Mikael Nilsson visszagurítását Holmen gyakorlatilag az üres kapu fölé lőtte...

Semmi másnak, csupán annak örülhettünk - már amenynyire -, hogy az ellenfél nem vezet három-négy góllal, amikor az égiek még inkább megsegítették a részint formán kívüli, részint saját korlátaikkal küzdő játékosokat kiállító magyar együttest. Rasmus Elm ártalmatlan szituációban, a levegőben nekiugrott Dzsudzsáknak, majd Halmosi is elesett Nilsson mellett, és Rizzoli itáliai játékvezető tizenegyest ítélt. A büntetőt a máskor a válogatottban jól játszó, de most a többiekhez "passzoló" Huszti a bal sarokba küldte, és hálát lehetett adni a jóistennek az 1-1-ért...

Ezután jött el a szerencsétlen pillanat Tímárral, Babossal és Ibrahimoviccsal, ám ha nem akarunk mellébeszélni, akkor nem mondhatunk mást: a skandináv együttesnek csak visszadta a sors azt, amit korábban elvett tőle, vagyis a messzemenően jobb csapat megérdemelten győzött.

Az összkép azt tükrözte: hiába, ez se nem Málta, se nem Albánia. Az utolsó másodpercekben - és milyen körülmények között! - kapott gól meg alighanem azt: ez Magyarország.

Ám a pechre fogni az egészet rosszabb lenne még honfitársainknak a "42 ezres" Puskás Ferenc stadionban nyújtott, semmitmondó játékánál is...

További eredmény: Dánia-Portugália 1-1; gól: Bendtner, illetve Liedson.

Az 1. csoport állása

Magyarország-Svédország 1-2 (0-1)

Vb-selejtező, Puskás Ferenc stadion, 42000. Jv.: Rizzoli (olasz).

Magyarország: Babos - Szélesi, Gyepes, Juhász (Tímár, 64.), Halmosi - Gera, Dárdai (Torghelle, 46.), Hajnal (Buzsáky, 84.), Vadócz, Dzsudzsák - Huszti.

Svédország: Isaksson - Mikael Nilsson, Mellberg, Majstorovic, Safari - Rasmus Elm, Anders Svensson, Källström, Holmen (Hysen, 85.) - Ibrahimovic, Elmander (Berg, 74.).

Gól: Mellberg (9.), Huszti (79., 11-esből), Ibrahimovic (94.).

Kis Balázs

Dzsudzsák Balázs nyilatkozatát idézi az MTI: "Aki most azt mondja, hogy jogosan kaptunk ki, az nem magyar, és hazudik."

Esetleg látta a meccset.