Csere: a szakíró

Nem tudom, mi lesz holnap este a Magyarország-Svédország vb-selejtezőn, ám az nyilván nem fordul elő, ami az 1921-es magyar-svéden történt. Nyolcvannyolc éve ugyanis félő volt, hogy másnap csak az első félidőről tudósít a Nemzeti Sport, mivel szakíróját a szünetben az öltözőbe, majd a pályára rendelte Kiss Gyula szövetségi kapitány. Akkoriban Pluhár István - a későbbi híres rádióriporter - futballozott és újságot írt egyszerre, sőt a válogatott találkozó délelőttjén még játszott a BAK-BEAC meccsen a vendégcsapatban.

Kiss szakvezető azonban nem törődött sem a sportújsággal, sem a matinéval: Braun sérülése nyomán - hirtelen ötlettől vezérelve - beállította Pluhárt. Úgyhogy a 4-2-vel zárult mérkőzésnek két hőse volt: a mesterhármast elérő Orth György, valamint az élő legenda, Szepesi György elődje. Utóbbi talán fájó szívvel gondol rá, hogy Pluhár, Molnár, Orth, Schlosser, Jeny csatársor volt a válogatottban, bezzeg Szepesi, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor sohasem...

Pluhár kolléga nyilván meleg hangú méltatást kapott a sportlapban a helyette beugró Gyarmathy Istvántól, miként a svéd újságírók is odavoltak 1925-ben Filip Johanssonért. Ő nem írt négy hasábot, ám 49 perc alatt egymás után négy gólt vágott be a magyaroknak Stockholmban (6-2). A hajszíne miatt Fekete Fülöpnek nevezett csatár máskor is roppant eredményes volt: a Göteborg csapatában 277 mérkőzésen 333 gólt szerzett. Ezzel együtt csak 16 alkalommal válogatták be; innen nézve elég lett volna 15 is...

A svédek meg nem bánták volna, ha Leclerq francia játékvezető a második percben lefújja az 1938-as vb-elődöntőt. Mert az elsőben még a skandinávok vezettek, de aztán a magyarok - ahogyan a Paris Soir írta - "szétrobbantották a svéd csapatot". Háda, a tartalék kapus, valamint a balszélső Titkos azonban egy pillanatig sem idegeskedett: mindkét játékos 5-1-et tippelt a mérkőzés előtt. Annyi lett!

Öt évvel később senki sem gondolt 2-7-re, ám az Üllői úton az északiak átgázoltak honfitársainkon. Pedig még Horthy Miklós kormányzó is megjelent a dísztribünön, de újólag kiderült, hogy számára november 7-e irtózatos nap... A skandinávok nem fogták fel ennyire tragikusan az 1955-ben, Stockholmban elszenvedett 7-3-as vereséget (talán azért sem, mert az 1952-es olimpián - igaz, a profik, Gren, Nordahl, Liedholm nélkül - 6-0-ra kaptak ki), sőt akadt olyan skandináv lap, amely azt írta: "Rég volt a svéd közönségnek ilyen jó napja." Sándor Csikar megjegyzése: "Képzeljétek, hogyan lelkendeznének, ha ők vágtak volna be hetet!"

7-3 után '73. Edström... A csatár nem túl erős fejesére az újonc Bicskei kapus későn mozdult a Népstadion gyepén, és a 3-3-mal a magyar csapat kiesett a vb-selejtezőn. Feleki László, a nagy tekintélyű sportújságíró így fogalmazott: "Nem Marseille volt ez. Most elmondhatjuk, hogy mi vagyunk a csoport egyetlen veretlen csapata." Lemondóbb hangnemben nyilatkozott Jenei Imre szakvezető 1992-ben, Stockholmban, miután a svédek 2-1-re győztek: "Eddig minden csapatomon látszott a kéznyomom. Ám a magyar válogatottnál azt érzem: mintha itt se lennék."

Legutóbb szintén 2-1-re nyertek a svédek a Rasunda stadionban. Erről most minálunk sokan tudomást sem vesznek, Albánia és Málta mindent feledtetett. Változnak az idők...

Bár szombat este egy győzelemben mutatkozna ez meg!

Kíváncsi tekintetek. Pillanatkép a 2005. szeptemberi magyar-svéd vb-selejtezőről
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.