A díjat - hat kategóriában - 1981-ben alapították, a sport legjobbjait 1987 óta ismerik el. A pionír a futó Sebastien Coe volt, őt a NOB-elnök Juan Antonio Samaranch és a golfozó Severiano Ballesteros követte. Érdekes módon a huszonhárom alkalomból a futball csupán egyszer dicsőült meg: 2002-ben a brazil labdarúgó-válogatottat találták a legjobbnak. Atlétát nyolcszor választottak elsőnek, teniszező négyszer diadalmaskodott - meglepő, de igaz: a tizenötszörös Grand Slam-bajnok Roger Federer még nem kapott elismerést, Rafael Nadal azonban már igen. Az ítészek nem vádolhatók elfogultsággal, ugyanis a huszonháromból csupán tízszer jelöltek spanyolt. (Annál szigorúbb a bírálóbizottság a nőkkel, hiszen mindössze ötször díjazott hölgyet.) Érdekesség, hogy 1997-ben a spanyol maratoni futók csapata (!) volt a legjobb, 2003-ban pedig a Tour de France-é lett az elismerés.

Az újdonsült győztes, a huszonhét éves, orosz Iszinbajeva kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok (kétszer szabadtéren, háromszor csarnokban) rúdugró; huszonhétszeres világcsúcstartó, az érvényben lévő, 506 centiméteres rekordot augusztus 28-án ugrotta Zürichben.

A bírálóbizottság Oviedóban ismertette döntését: Iszinbajeva húsz voksot kapott, a második helyen végzett akadályfutó Marta Dominguez kilencet. Érdekesség, hogy a Bajnokok Ligáját, spanyol bajnokságot és kupát nyerő Barcelona labdarúgócsapata még a képzeletbeli dobogóra sem fért föl.