Gyorsított személyek a Keletiből

2009-08-03

Már most megjövendölhető, hogy egyetlen magyar csapatnak sem lesz könnyű dolga az Albert stadionban, mert: 1. az általánosan szerény tudásból fakadóan az NB I és az NB II között nincs "ég és föld" különbség, amint azt a Haladás és a Kecskemét előző évadbeli előmenetele is bizonyította; 2. ennek megfelelően az úgynevezett első osztály csapatainak döntő többsége hasonlóan vontatott tempóban játszik, ahogyan azt a ZTE tette az Üllői úton; 3. a ferencvárosi közönség létszáma és hangereje idehaza 1-0-ás előnnyel felér, de ezúttal például 2-0-t jelentett, mivel Pogacsics egerszegi kapus teljesen megzavarodott a számára rendkívüli miliőben.

Ehhez járult még szombaton, hogy két angol középpályás, akinek a nacionáléjában olyan klubok szerepelnek, mint a Macclesfield Town vagy a Mansfield Town, az első félidőben "tönkrefutotta" a bágyadt zalaiakat, azaz Ashmore és Wedgbury brit stílusa révén szinte minden labda az FTC-é volt a szünet előtti egyoldalú szakaszban. A párost jól kiegészítette a Dragóner, Kulcsár védő-, valamint a Ferenczi, Shaw támadókettős, a ZTE gondolkodásban is kínosan lassú együttesében viszont senki nem tudta, mit kezdjen a gömbbel, így feltűnően sokszor előfordult, hogy a vendégek "átadása" után ferencvárosi bedobás következett. Egy-egy ilyen passz afféle ovációt váltott ki a házigazdák hívei körében, mint a zöldek néhány lendületes akciója: a pályát betöltötte a Fradi-induló. De nemcsak az, időnként ugyanis a fél aréna gyalázta az Újpestet, skandálta, hogy "undorító Kisteleki", és - a legkevésbé sem Petrarca modorában - "elővette" Romániát meg Szlovákiát...

A szünet utáni periódus a játék szempontjából csöndesebb volt, mert az FTC-t megviselte, hogy az első félidő utolsó percében Kovács rossz lövésébe Máté beletette a lábát, s a labda váratlanul a hálóba pattant (2-1). Az addigi iramtól talán el is fáradtak a zöldek, és ekkor már nemegyszer megtörtént, hogy háromszor-négyszer is egymáshoz passzoltak az egerszegiek. Úgy nézett ki, marad a 2-1, ám Dragóner hirtelen negyvenméteres átadással lepte meg Kulcsárt, akinek beadását Pölöskeynek csak át kellett segítenie a kapuvonalon (3-1). Az ifjú cserejátékos olyannyira belejött, hogy nem sokkal később újra beköszönt, az Üllői úti drukkerek meg mámorosan konstatálták: 4-1 a vége, pedig ez nem is a Keleti csoport...

A ferencvárosi píárosok nem hiába nyomták a "comebacket": az FTC valóban viszszatért. De senki se essen túlzásba: még korántsem a régi, szép időkhöz.

Hol vannak azok, és hol volt a ZTE?

FTC-ZTE 4-1 (2-1)

Albert Flórián stadion, 10 000 néző. Jv.: Solymosi.

FTC: Holczer - Lowton, Dragóner, Balog, Kulcsár - Fitos (Joaquin, 83.), Ahmed Adnan, Ashmore, Wedgbury - Ferenczi, Shaw (Pölöskey, 41.)

ZTE: Pogacsics - Kocsárdi (Schultz, 63.), Bogunovics, Todorovics, Panikvar - Sluka, Kamber, Kovács (Illés, 73.), Máté, Balázs (Magasföldi, 55.) - Rudnevs.

Gól: Fitos (15.), Dragóner (34.), Máté (45.), Pölöskey (77. és 86.).