Hagyd a pénzt, és fuss!
Szinte szárnyakat kaptak a hosszútávfutás amerikai szerelmesei. Egy gyakran használt mutatót, a Boston-maraton szintidejét tekintve például 2009-ben 39 százalékkal nőtt tavalyhoz képest a megfeleltek száma; ez a 35 évnél fiatalabb férfiak korcsoportjában például 3 óra, 10 perc, 59 másodpercet jelent. Az idők annak ellenére jobbak lettek, hogy időközben a maratonversenyeken való részvétel több mint öt százalékkal nőtt, márpedig ez a tapasztalatok szerint több kezdő futót és gyengébb eredményeket szokott jelenteni.
A recesszió hivatalos kezdete, 2007 decembere óta 7,2 millióan kerültek az utcára az Egyesült Államokban. A munkanélküli-járadékból már kiesetteket és az alulfoglalkoztatottakat tekintve inkább 20 milliós ez a tábor. - Az embereknek strukturálni kell az idejüket. Nem ülhetnek egész nap tétlenül - mondta a The Wall Street Journalnek John Korff, a New York-i triatlon versenyigazgatója.
Pontosan így tett például a San Diego-i Zach Goldman, miután elveszítette jól fizető ingatlanos állását. Most nemcsak tréningezni van ideje "teljes munkaidőben", de spórolt pénzéből arra is telik, hogy külföldi versenyeken vegyen részt. A New York-i triatlonversenyre, amelyre pedig 225 dollár (44 400 forint) a nevezési díj, az idén 22 perc alatt beteltek a helyek, míg tavaly nyolc óra kellett ehhez.
Eva Solomon Michiganben - az autóipar csődjével összefüggésben az USA ötven állama közül itt a legmagasabb a munkanélküliség, 14,1 százalék - bolondnak tartotta magát, amikor tanári állását feladva éppen a legnehezebb időkben fogott női triatlonversenyek szervezésébe. De, mint kiderült, épp erre volt szükség. Gyorsan betelt a 400 hely, és "ahogy hazaértem a versenyről, két óra múlva sorra jöttek a hálálkodó üzenetek. A levélírók megköszönték, hogy 80 dollárt fizethettek nekem, és ezért úszhattak, kerékpározhattak, futhattak."
Nemcsak Michiganben van ez így. Az IDEA fitneszklub-szövetség tagklubjaiban átlagosan 18 százalékkal több tagsági kártyát adtak ki az idén Amerika-szerte. Van, aki anynyira rákapott a futás ízére, hogy már új állását is sajnálja. A chicagói Claudia Becque csaknem olimpiai szintidőt, 2 óra 44 percet futott azt követően, hogy januárban leépítették. Most azt fontolgatja: önként vonul félállásba, hogy több ideje legyen újonnan felfedezett hobbijára.
