A hazai klubok esete a lebutított MLSZ-előírásokkal
Hetvenhét oldalt tesz ki a Magyar Labdarúgó Szövetség úgynevezett Létesítményi előírások és mérkőzés-rendezési szabályzata, ebből mindössze öt és fél taglalja az NB I-es hazai pályákra vonatkozó kritériumokat.
E verzió már önmagában is "lebutítottnak" tetszik az UEFA támasztotta feltételekhez képest - azok betartása megoldhatatlan feladat elé állítaná a honi klubok túlnyomó többségét -, ráadásul úgy fest: hazánkban még az egyszerűbb direktívák teljesítése is komoly gondot okoz. Jellemző erre az alig hat A4-es papírt kitevő munkára, hogy nem csupán kötelező elemek, hanem "akarja-nem akarja" passzusok is föllelhetők benne.
Lásd: "...a rendező a nézők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: beléptetőrendszer) alkalmazhat." Sajátos az is, hogy a pályát néhol az előírások ellenében hitelesítik: például akad stadion, ahol a hivatalos jegyzőkönyv lényegesen kevesebb ülőhelyet nyugtáz az előírtnál.
Találtunk emellett tökéletesen ésszerűtlen és/vagy pongyolán megfogalmazott pontokat is; egy mutatóba: "...rendelkezik a sportlétesítmény legalább 4 db (legalább 15 négyzetméteres) zárható, fűthető és kellően megvilágított játékvezetői öltözővel." Ennyi sehol sincs. De miért is járna minden bírónak külön szoba? Összeállításunkban három pályát kerestünk fel.
Vasas
A Fáy utcai létesítmény egyszerre a múlt és a jövő; a mállás és az építkezés területe. Amíg az "ősi" klubház itt-ott legalábbis elavultnak tetszik, s a centerpályát övező lelátóra rossz ránézni, addig a szintén régi eredményjelző alatt új, nyolcvanmillió forintból kihozott, földszintes épület szolgálja a futballrészleget.
Öltözőből például legott akad kettő, de kalauzunk, Antal Péter technikai vezető nem jön zavarba, amikor fölvetjük: hol van ez a mennyiség a licencszabályzatban rögzített nyolctól? Az egylet korábbi játékosa rögvest úgy százötven méterrel arrébb visz bennünket: ott áll az utánpótlás szintén nemrégiben fölhúzott, pompás komplexuma, benne megannyi öltöző... S mivel az MLSZ nem írja elő, hogy mindnek "egy helyben" kell lennie - annyit hagy meg: "...rendelkezik a sportlétesítmény legalább 8 (zárható, fűthető, világítható) játékos öltözővel, melyekben biztosítva van a kulturált öltözködés, tisztálkodás feltétele" -, ezt kipipálhatjuk.
Eztán az eredményjelző alatti építménynél szőrözünk. A sok kis iroda, szükséges egyéb helyiség (például orvosi szoba), nem utolsósorban mosoda öleli körül a hazai és a vendégcsapat öltözőjét; mindkettő szép és rendezett, mindkettő az előírt 25-25 helyett 26-26 főnek nyújt ruhásszekrényt fogassal, mindkettőből közvetlenül nyílnak a vécéhelyiségek, megvan a "2-4" mosdótál is, ellenben egyik területe sem éri el a megadott 100 négyzetmétert; legföljebb hetvenet. Ráadásul - most tessenek kapaszkodni! - a vonatkozó fürdőmedencénél nincs korlát, csak egy fél kapaszkodó. A szabályzat alkotói - "...a lépcsőlejárót korláttal kell ellátni" - ezt kötelezővé tették, s bár ennek alapján úgy festhet, hogy az alkotók ügyelnek a részletekre, ennek ellentmond: e pálya hitelesítésénél 1100 "egyedi ülőhelyet" okéztak, noha előírásaik között 3000 szerepel...
Újpest
Az Orbán-kormány alatt újjávarázsolt Szusza Ferenc stadion Magyarország legkorszerűbb létesítményeinek egyike; "egyedi ülőhelyeinek" száma 13 501, szép VIP-páholyt rejt, s még beléptetőrendszere is van. Ám ahhoz, hogy a sporttelep maradéktalanul megfeleljen az MLSZ 2008-as előírásainak, kissé át kellene alakítani...
Hogy mást ne mondjunk: sem a hazai, sem a vendégöltöző nincs száz négyzetméter (maximum nyolcvan), ráadásul utóbbiban 25 helyett csak 20 ruhásszekrény áll az obligát fogassal. Utóbbi kapcsán kísérőnk, Nemes Károly sajtófőnök megjegyzi, nincs olyan mérkőzés, amelyre tizennyolcnál több játékos nevezhető, s bár mi is magunkénak érezzük a választ, ujjunkkal az MLSZ-szabályzatra bökünk. Így teszünk akkor is, amikor azt látjuk, hogy bár ehelyütt több a zuhanyozó a rögzített ötnél, a kiállások nem "süllyesztettek".
Ezen szintén eltanakodunk csöppet - lásd: a süllyesztés csak zárójelben szerepel a feltételrendszerben, vagyis nem biztos, hogy kötelező is -, konklúzióként pedig az égre nézünk: ha egy zuhanyozó tiszta, több kiállású, valamint az öltözőből nyílik, kinek és miért annyira fontos ez a kitétel, pláne zárójelben?
Jelentjük, a hazai öltöző fürdőmedencéjénél van korlát, s - noha ez nem előírás - van ott egy-egy szauna-, illetve "gőz" is. Viszont játékvezetői öltözőből itt sincs "4 db" (most tényleg: melyik pályán akad?). Egy bírói irodát természetesen találunk; pontosabban kettő az, ha idevesszük a leülős-írós részből nyíló kisebb, főként szekrénycsaládot rejtő szobát is. Nyolc játékosöltözőt azonban itt is csak "kombináltan" észlelünk: a maradékot a futball-főhadiszállástól néhány méterre található, megannyi sportágnak otthont adó UTE-székház nyújtja.
Diósgyőr
Noha éppen délben érkezünk a Diósgyőr stadionjába, a létesítmény illetékesei készségesek a helyszíni szemlében. Némi fennakadás azért így is akad: a klub képviselője emelettel feljebb küld, mivel ott székel a DSM Kht., azaz a Diósgyőri Sportlétesítményeket Működtető vállalat, amelytől a labdarúgók bérlik a stadiont; e cég képviselője szegődik kísérőnkül.
A hazaiak öltözőjében kellemesen meglepődünk; attól eltekintve, hogy nincs száz négyzetméter a terem. Rendben tartott "férfilakot" találunk; az előírtnál több a fogas és ruhásszekrény, továbbá van szauna, jakuzzi, valamint "mikrosérülések" kezeléséhez hidegvizes dézsa.
A vendégöltöző kisebb, ráadásul csak húsz fogast és szekrényt rejt; gyúróasztalból is csak egy akad. A játékvezetői öltözők száma itt sem közelít az előírt négyhez, kettő az annyi, bár általában csak egyet használnak. Onnan is hiányzik az előírt masszírozó- ágy. Orvosi szoba van, elsősegélyes nincs; ellenőri és doppinghelyiség sincs, de - mint megtudjuk - "kis furfanggal" bármikor varázsolnak ilyet is, olyat is; egy-egy hirtelen kiragasztott felirat csodákra képes. A kiszolgáló épület állapota összességében jónak tetszik a magyar átlaghoz képest; nem csoda, 2006-ban adták át.
A főépület fölötti fedett lelátón viszont - az elvárt 3000 helyett - csak nagyjából 1200-an szurkolhatnak ülve. A többi szektor már-már összeomlik; a lépcsők nincsenek feltűnő színűre festve, pedig ez is határozottan le van írva a szabályzatban. Ellenőriznénk még, hogy az előírt számban találunk-e piszoárt és angol vécét hölgyeknek, illetve uraknak - 1000 nézőnként előbbiből öt, utóbbiból nyolc kell -, ám piszoár sehol. Úgynevezett vandálbiztos vécét sem találunk, noha az - nézzük az MLSZ-dokumentációt - "lehetőség szerint kötelező". Ez a vandálbiztos cucc amúgy - mint kísérőnktől megtudjuk - "olyan vécé, amilyen az autópályák parkolóiban van". Itt meg tényleg nincs.
Szemelvények a szabályzatból
Szemelvények az MLSZ hetvenhét oldalas szabályzatának "nem magyarországi pályákra" vonatkozó részéből (avagy mi kell ahhoz, hogy a létesítmények megfeleljenek az UEFA "elitstadion" kritériumainak): - A mérkőzéseket csak ülő nézők előtt játszhatják; minimum harmincezer széket kell biztosítani a vendégszurkolók számára; kötelező a zárt láncú televíziós rendszer kialakítása; a stadion környékén négyszáz busznak, továbbá a létesítmény területén minimum százötven autónak parkolási lehetőség nyújtása; minimum ezerötszáz VIP-szék biztosítása; legalább negyven TV- és rádióközvetítőállás kialakítása; kivetítő felszerelése a stadionban.
A Gyirmót és a kritériumok
Különleges történet a Gyirmóté. Az NB II Nyugati csoportját vezető együttes - jogerősen - nem kapott licencet, mivel nem felelt meg a pénzügyi kritériumoknak. Az MLSZ illetékes testülete indoklásában kitért arra, hogy az egylet - egyebek között - nem nyújtotta be a következő évre esedékes pénzügyi tervét.
Mármost a "Győr-külvárosi" csapatnak nincs tartozása, ráadásul amiatt sem állhatott elő a financiális dokumentációval, mert nem tudhatja: milyen nagyságrendű bevételekkel számolhatna az első osztályban. Ezzel egyébként az NB I-es csapatok is így vannak, mégis mindegyikük átment az MLSZ-rostán... Hogy ez miként történhetett meg, egyáltalán: milyen számokat írhattak a klubok képviselői a "bevétel" rovatba, főként azért érdekes, mert a licenckérelmeket márciusban kellett benyújtani, ekkor azonban a szövetség még nem szignálta a tévéközvetítési jogokról szóló szerződést.
Kontraktus amúgy máig nincs; annyit tudni, hogy a jelenlegi 190 millió forint helyett - ha igazak az információk - több mint 700 millió forinthoz jutnának a csapatok. Más kérdés: a Gyirmót - még ha pénzügyileg rendben is van - alkalmatlan az első osztályra, tudniillik telepe hiába szép és rendezett, ha infrastrukturálisan szegényes...
Még egy csavar: a Győr - mialatt az ETO Parkot építették - több NB I-es mérkőzést játszott Gyirmóton. Az MLSZ engedélyével...