Ezen a májusi délutánon hétköznapi barátságok szünetelnek néhány órára, pedig akad tán, aki az egyik faluban lakik, a másikban dolgozik. A Tura felől érkezők a "nagykanyar" után az egyenesbe fordulva észre sem veszik, mikor lépik át a Hévízgyörk-Bag határt. Egybenőtt a két település.

Vagy ötszázan állják körbe a játékteret; az érdeklődés jó néhány NB I-es csapat átlagnézőszámát csúfolja, de mélázásra nem telik, hiszen a törzsszurkolók máris esélylatolgatásba kezdenek:

- Nem játszik a Kacsa, így nehéz lesz...

- Akkor is megfogjuk őket, Kusi tuti gólt lő, vagy az Ákos, ha Ottó előre teszi.

Ottó, mármint a Gömöri. A hazai együttes kispadján a Videoton legendás nemzetközi menetelésének szereplője, egyébként pedig egy kisváros futballmítoszának írója: a hatvani klub történetének legszebb lapjait jegyzi.

Nosztalgiának azonban nincs helye, ugyanis edzői feladat akad a bőven: a Hévízgyörk legeredményesebb támadója most a kispad mellett üldögél; nagy ára volt a Felsőpakony elleni 1-0-ás bravúrgyőzelemnek, megsérült Gedei Tibor, vagyis a "Kacsa". A társaknak most nélküle kellene megnyerniük a világok harcává nemesedő vasárnap délutáni találkozót.

Ákos tényleg elöl kezd, de mégsem ő jegyzi a hazaiak vezető találatát. Ellenben az együttes legifjabbja, az éppen ezen a napon tizenhat esztendős Benjámin - hogy' is hívhatnák másként? - villan: gyönyörű visszacsel, aztán lövés és máris pályán a hazai kispad, összeborul mind, ki a Györkért szorít. Nem epizodistának érkezett azonban a Bag, támad becsülettel, kapusbravúrok kellenek, hogy a szünetben egyesre álljon a meccs, s egy öblös hang költői túlzással világgá kiálthassa:

- Osztááálykülönbsééég!

A fertályórányi pihenő alatt telt ház a hangulat fenntartásáért felelős egységben, a kortyolgatók nagyjából fele-fele arányban tesznek a hazai meg a vendéggyőzelemre.

A második játékrész a Bagé. Csak jönnek és jönnek. Darabig még állja az attakot a györki védelem, ám a vendégek hórihorgas támadója négy játékos mellett/között vezeti el a labdát, majd kilövi a hosszút. Ki addig hallgatott, most boldogan kiált, a másik oldal meg dohog.

- Pont a Peti lövi a gólt, helyzete sem volt! - dühöng valaki.

Cserék még, hátha; bejön már a Zsóka is, pedig csak két hete edz ... A másik csereember előtt óriási ziccer, lepörög a labda, elszáll az esély. A vendégek még mindig rohamoznak, de újabb gól már nem születik. Egy-egy a vége.

Bár másfél órán át csontzene szólt, a derbi öleléssel és kézfogással zárul, igazságosnak mondják a pattot. Középen még összeáll a hazai csapat egy csatakiáltásra, a kocsmában pedig már koccint bagi meg györki: az őszig nincs uralkodója a Galga-partnak.