Ötös, még nem elégséges
Az indoklás az volt, hogy a szövetség nem tudta kezelni a korrupciós botrányt, melynek során csaknem harminc csapat és több mint száz személy ellen folyt vizsgálat bundagyanú miatt. Az UEFA a visszahívást nem ismerte el - ismerős a szituáció 1999-ből, a Deutsch-Kovács konfliktus ugyancsak felügyelőbiztosos sportminiszteri "megoldásának" idejéből -, azóta azonban már új vezetése van a lengyel szövetségnek, amelyet az UEFA akceptál. (Értsd: elfogad, de nem a korrupciós ügyek megnyugtató rendezése miatt.)
A lengyelek most mindenekelőtt annak örülnek: a szerdai állásfoglalás nyomán nemhogy Skócia és Wales, de Németország, Olaszország, Spanyolország sem jön szóba beugró házigazdaként. (Németország egyébként cáfolta a híreszteléseket, hangsúlyozva: nincs szándékában átvenni a vendéglátói szerepet.) Sőt, a lengyelek immár abban bíznak, hogy hat városuk lehet Eb-helyszín, mivel Chorzów és Krakkó szintén szívesen látná a kontinenstorna részvevőit és vendégeit. Erre az eshetőségre már februárban célzott a lengyel sportminiszter, akiről elképzelhető, hogy a jövőbe lát. Kijev zöld lámpája mellett ugyanis Donyeck, Harkov és Lvov egyaránt pirosat kapott, bár az UEFA novemberig haladékot adott az ukrán pályázóknak. Azaz: fél éve van még az elmarasztalt ukrán jelölttriónak, hogy pótolja azt, amit eddig elmulasztott.
Nem lesz könnyű. Noha az Európa-bajnokság két-három esztendővel ezelőtt még kiváló hívó szónak tetszett, a rendezést akkoriban határozottan támogató ukrán kormány ma már távolságtartóan hallgat. A labdarúgó-szövetség változatlanul szeretné az Eb-t, de az futballszervezetinél jóval nagyobb projekt. S itt korántsem csak a stadionépítésről van szó, hiszen ebben a tekintetben Ukrajna viszonylag jól áll: Donyeckben az idén nyáron avatják a vadonatúj arénát. Infrastrukturálisan viszont aggasztó a helyzet: az utakat, vasutakat, pályaudvarokat, repülőtereket, szállodákat illetően az ország jelentős hátrányban van. Rohammunkára lenne szükség a felzárkózáshoz, de az állami vezetés változó magatartása nyomán a közvélemény úgy ítéli meg: idő közben kiderült, hogy Ukrajna túlvállalta magát.
A lengyel Eb-büdzsé 30 milliárd dollár - ennek jó részét az Európai Uniótól érkező, a 2007-2013-as időszakra vonatkozó támogatásból fedezik -, s a költségvetés még növekedhet, amennyiben Chorzów és Krakkó előlépne rendezővé. Mindenesetre a két város készen áll arra, hogy novembertől hozzákezdjen a stadionépítéshez, amennyiben az szükségessé válik. De máris itt a győzelem - fogalmazott Tadeusz Olszanski, a Polityka című mértékadó hetilap szerkesztője -, mert (szavai szerint) "a stadionépítésekkel sikerült leküzdeni a civilizációs hendikepet", és az UEFA döntése azt bizonyítja: az egyéb kritériumokkal sincs probléma. A lengyelek kihasználták a helyszínkijelölés óta eltelt két évet, míg Ukrajna pellengérre állított városaiban azt hallani az utcákon: "Ezzel az Eb-rendezéssel beetettek bennünket."
Novemberben elválik, milyen arányban lesz lengyel-ukrán közös rendezésű a 4+4-esnek indult Eb. Valószínű a 6+2 (bár Ukrajnából jelenleg csak Kijev felel meg). A 8+0 pedig már csak azért is ki van zárva, mert egyrészt a lengyelek nem vállalkoznának a szóló rendezésre, másrészt Michel Platini UEFA-elnök kijelentette: "Az lehetetlen, hogy Ukrajna teljesen elveszítse a vendéglátói jogot."
A főváros mellé persze kell találni még legalább egy megfelelő helyszínt...
