A Page not found-arcképcsarnok második részében a márciusi skacok vannak a fókuszban: Petőfi Sándor és Jókai Mór. Kokárdás ünnepi kiadás.

Csunderlik Péter-Pető Péter

Petőfi, a költő

"Petőfi neve a magyar tudatban egyértelmű a költővel" - írta róla Szerb Antal. Petőfi az, aki komolyan vette a „100 ezer költő a változásért” világnap felhívását, és a PIM-ben elszavalta az Akasszátok föl a királyokat. A többi költő félrenyelte a puncsot, de hát hozzá képest mindenki csak szépelgő kapcsoskönyves csávó volt egy ezredfordulós magyar közönségfilmből, aki csak dugni akar a versírással, míg tudjuk, hogy Petőfi a szabadságért feláldozza szerelmét. Az 1823. január 1-én szerb vagy szlovák apától és szlovák anyától született Petőfi Sándor, a gatyában táncoló magyar költő és szabadságharcos, az egyedüli, akit jó eséllyel minden magyar ismer, miként a „Számla nélkül olcsóbb” iránymutatást. Petőfi új korszakot nyitott a magyar irodalomban, akár ByeAlex a hazai Eurovízió-történelemben.

Meglehet, a legjelentősebb magyar költő, még ha nem is a legjobb. De ne feledjük, hogy huszonhat évesen már elesett Segesváron. Mert mi hisszük, hogy Petőfit se nem vitték el Barguzinba az oroszok, se nem vették ki a szerveit a celofánba csomagolt paleoasztronauták és nem is koktélozik Elvis Presley-vel és Zámbó Jimmyvel Balin. Szóval a srácnak nem volt ideje kiforrni és kiteljesedni. Képzeljük el, ha még ötven évig alkot: egy éven át csak őt tanítanák, mint kémiában a kovalens kötést. A született zseni Petőfinek egy hibája volt: nem volt benne semmi önkontroll. Mindent ő akart megírni és mindenütt ő akart ott lenni. Ezért van annyi gyenge verse és ezért döfték le költőként egy csatamezőn. Igazából egy jó producer és menedzser nem ártott volna neki. Don King világsztárt csinált volna belőle.

Jókai, a „nagy mesemondó”

Képzeljük el, hogy reggel mindenkit bezárnak a szobájába, és addig nem engedik ki, amíg el nem végezte a délelőttre kijelölt munkáját. Ezt a módszert alkalmazta Jókai Móra a felesége, a házasságukban domináló, hogy úgy mondjuk, a nadrágot hordó Laborfalvi Róza. A színésznő reggelente bezárta férjét a dolgozószobába, és addig nem adott neki ebédet, amíg az író meg nem írt tíz oldalt. De nem ám csak úgy összecsapva, mert akkor az asszony visszazavarta, vagy legalábbis büntetésül kihagyta a Jókai-bablevesből a csipetkét. Így azért könnyű volt hat hét alatt megírni Az aranyembert, a Csók és könny-füzetek előtti korszak legsikeresebb magyar romantikus könyvét. (A regényre nyugati producerek is felfigyeltek, hogy megfilmesítsék, csak Jókai kérte, hogy vegyék le a plakátról a nevét, mikor Az aranyemberből a Goldfinger lett.)

Erre mondják, hogy minden sikeres férfi mögött áll egy nő. Vagy Kozsó. Márpedig Jókai Mórnál nem nagyon volt sikeresebb. Már életében megjelent addigi összes műveinek százkötetes díszkiadása, laudáló életrajzát pedig nem más, mint Mikszáth Kálmán írta. Az írófejedelem Jókai Mór 1825. február 19-én született Komáromban. Abban a városban, amelynek kivételesen kegyelmet kapó várvédői közé utólag becsempészte nevét a férfinak öltözött, álruhás Laborfalvi Róza egy Jókai-regényeket idéző akcióval 1849 őszén, hogy Jókai elkerülje az elszámoltatást. Ennek köszönhető, hogy az író utóbb regények sorában örökíthette meg a reformkort és a szabadságharcot: ezek közül A kőszívű ember fiai a magyar Star Wars.

Mikor felesége megmentette Jókait, már másfél éve együtt voltak: 1848. március 15-én az ünnepi Bánk bán-előadás (amely, mint tudjuk Táncsics megjelenése és az időközben odakígyózó buzizó menet miatt félbeszakadt) után jöttek össze. Az ifjú Jókai, aki plebejus hevülettől indíttatva akkor hagyta el nevéből az y-t, egész éjszaka csöcsörészhette az öltözőben a Gertrudist játszó Laborfalvi Rózát, megkoronázva egy Pilvaxszal indított sikeres napot. Nem sokkal később összeházasodtak. Az itteni fotográfián a házaspárt látjuk: Jókai azért tartja úgy a karját, mert beállt a háta a négyórás exponálás során. Nem a fizikumáról volt híres, no. Annál inkább színes beszédeiről. Az egyik kedvencünket 1896-ban mondta az első millenniumi Coca Cola-Red Bull-gyár átadásán: "Magyarországnak nem feladata terjeszkedni, de emelkedni igen."

Azt nem ő mondta, hogy ismétlés a tudás apja.

Napi kis színesekért lájkolják a Page not found történelmi stúdióblogot a Facebookon