Balázs Béla és Vlagyimir Majakovszkij: a két filmszerelmes költő, akiknek a művészete nem merült ki a szekrénytervezésben. A zseni agya ugyanis nem szorítható 8x13 cm-es képkeretek közé, amelyet amúgy is előírt termékkel akarnak megtölteni. Így megy ez ma is: Pepe se érti Iniestát, csak ha már térden rúgta.

Csunderlik Péter-Pető Péter

Balázs Béla, Lukács György és a filmes lányok kedvence

Balázs Béla és akiknek nem kell címmel Lukács György egy egész könyvben állt ki barátja, a költő és csajozóművész Balázs Béla mellett 1918-ban. A köztéri átnevezési őrületnél most fölmerül: Balázs Béla marad-e? És a róla elnevezett legnagyobb filmes elismerés, a Balázs Béla-díj? Hiszen 1919-re Balázs Béla is kommunista lett, támogatta a Tanácsköztársaságot. Most már azon se csodálkoznánk, ha valamilyen megfelelési kényszertől hajtva a forgalmazó lehagyná a nevét a Valahol Európában újabb DVD-kiadásáról.

A Balázs a világ első filmesztétáinak egyike volt, sőt, magát a műfajt is ő teremtette meg a Látható ember című alapvetésével 1924-ben. Szinte minden nyelvre lefordították, csak Lukács György lehet Balázs Bélánál ismertebb bölcsészünk, mert Palvin Barbara még nem BTK-s. Egyetemistaként Kodály Zoltán szobatársa volt az Eötvös Collegiumban, de Bartók Béla mesejátékaihoz írt történeteket: A kékszakállú herceg vára, A csodálatos mandarin és A fából faragott királyfi is egy Balázs-mesén alapul. Főleg emiatt kerül elő neve a műveltségi vetélkedőkben. Holnaposként, akkor még nem honlaposként, indult, de mikor tavaly ősszel szoborcsoportot emeltek A Holnap-antológia emlékére, Balázs Bélát kihagyták a társaságból. Biztos nem azért, mert elfogyott az alapanyag.

Nagyszerű verseskötete volt A vándor énekel 1911-ben. Egészen új hang: „Más nyelven és magának énekelget, / mint szél kezében elszakadt levél, / s talán nem ő, hanem a szél zenél” – írta Balázsről az Új könyvekre című versében Babits.

Balázs összebarátkozott Lukács Györggyel, aki őt tartotta a legjobb magyar költőnek, ezért írta könyvét, mikor úgy látta, hogy Balázs Bélát nem ismerik el eléggé. A kommün után Balázs lelépett, és Németországban az egyik legkeresettebb forgatókönyvíró lett: dolgozott Leni Riefenstahl-lal is. Balázs Bélát ismerve meg is fektette. Majd a Moszkvai Filmfőiskolán oktatott. 1945 után úgy jött haza rendbe tenni a magyar filmet, mint ma Andy Vajna. Nyitott egy Valahol Európában-nal. Ő írta a forgatókönyvet.

Kedvenc színe a kék volt. Nem azért, hogy SZDSZ.

Vlagyimir Majakovszkij, a villanyosítás, Lenin és a film szerelmese

"Magányos lettem, mint utolsó szemgolyója annak, ki már vakulni kezd." 1930. április 30-án (az ortodox naptár szerint április 14-én) lett öngyilkos harminchét éves korában a szovjet avantgárd művész, Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij. Képzőművésznek indult, később kezdett írni: 1912-ben a Pofon ütjük a közízlést című kiáltványával és versgyűjteményével indított. Az első költő lehetett, aki elektromos cigit szívott és hevesen bírálta a trafiktörvényt.

Futuristaként teljesen felvillanyozta Lenin, aki meghirdette, hogy a „kommunizmus = villanyosítás”. Híres Lenin-poémájában Majakovszkij olyan áhítattal beszélt a szovjet vezetőről, mint Kerényi Imre az Alkotmány Asztaláról. Csak a szovjet művész pár fokkal magasabb színvonalon értekezett. Annyi lépcsővel magasabban, amennyi fok nincs is a sorokat avantgárd módon lépcsőkre bontó Majakovszkij-összesben. Majakovszkij 150 millió címmel írt eposzt a szocializmus és a kapitalizmus küzdelméről. Az ötéves tervről is verselt, persze. A modernizáció és iparosítás bűvöletében Majakovszkij a propagandaverselést külszíni termelésnek tekintette.

1919-1921 között közel háromezer plakátot rajzolt az Orosz Távíróügynökségnek. De leginkább a film bűvölte el: Majakovszkij írta az első szovjet filmek forgatókönyvét. Aztán 1922 és 1930 között hét utat is tett Nyugat-Európában és az USA-ban, megnézett pár szuperhősfilmet és csalódottan konstatálta: „A mozi halott. A kapitalizmus aranyat rakott a szemhéjára.”. Megjósolta, hogy nemsokára majd az eladandó pólók, hamburgermenük és Action Man-ek mellé gondolnak ki egy filmet, nem pedig a filmek mellé termékeket. Pedig akkor még nem látott körúton repülő Harry Pottert.

A húszas évek végére egyre több bírálat érte: túl modern volt a „szocialista realizmusban” gondolkodó sztálinista kultúrpolitikának, sőt, mivel Majakovszkin leninista alapon bírálta a sztálinizmus „túlzásait”, megindult kiszorítása előbb a szovjet kulturális életből, majd csakhamar az életből. Öngyilkosságba hajszolták.

Majakovszkij: Néhány szó önmagamról (részlet)

"A lelkem
széthasított felhőcafat gyanánt
lebeg a kiégett égboltozaton,
a harangtorony rozsdás keresztjén!
Idő!
Szentképek sánta, kontár mázolója,
arcom e torz kor ikon-polcára
legalább te fesd!
Magányos lettem, mint utolsó szemgolyója
annak, ki már vakulni kezd."

Napjaink Magyarországán pedig az utcanévtábla-cserék érték utol: az új törvény szerint Majakovszkijról semmit se lehet elnevezni, se közteret, se iskolát, mert „támogatta az önkényuralmat”.

Pedig nem ártana, ha maradnának Majakovszkij utcák figyelmeztetésül: néhány itthoni agyban még mindig nem kapcsolták fel a villanyt.