Még több sikkasztás

Négy és fél hónappal az után, hogy több mint húszmilliárdos sikkasztásért nem jogerősen nyolc év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Bíróság, a Nemzeti Nyomozó Iroda 120 milliós sikkasztás gyanújával újabb vádemelési javaslatot nyújtott be Kulcsár Attila ellen a Fővárosi Főügyészségre.

Pótkiadatási eljárást követően egy újabb, még 2001 júliusában elkövetett, 120 millió forintos sikkasztással gyanúsította meg az NNI gazdaságvédelmi főosztálya a tavaly augusztusban nem jogerősen nyolc év szabadságvesztésre, és 230 milliós vagyonelkobzásra ítélt Kulcsár Attilát. Az ügy aktáit csütörtökön vádemelési javaslattal adták át a nyomozók a Fővárosi Főügyészségnek.

Kulcsár és társai ellen 2003 nyarán rendelt el nyomozást a rendőrség húszmilliárdos csalás gyanújával. A K & H Equities Rt. egykori brókere, majd üzletágigazgatója, akiről csak a rendőrségi nyomozás derítette ki, hogy semmiféle pénzügyi végzettsége nincs, nem érettségizett és brókervizsgát sem tett (mindkét bizonyítványa hamis), a gyanúsítás elől Ausztriába szökött. Az osztrák hatóságok több hónapos procedúra után adták ki Magyarországnak. De a kiadatási kérelemben akkor még nem szerepelt a csalás gyanúja, ezért 2005 nyarán, amikor a most befejezett nyomozásra okot adó 120 milliós tranzakció a rendőrség előtt ismertté vált, ezt az ügyletet elkülönítették a többitől. Két évvel később érkezett meg az osztrák bíróság jóváhagyása, hogy a Kulcsár 2004-es kiadatása óta feltárt új tények alapján csalás gyanújával is nyomozhat a rendőrség.

Egri Gábor őrnagy, az NNI gazdaságvédelmi főosztályának munkatársa a Népszabadságnak elmondta: adataik szerint még 2001 júliusában Kulcsár Attila 120 millió forintot utaltatott egy magánszemélylyel egy bankszámlára. Az illető úgy tudta, saját számlájára utalta a kérdéses összeget, Kucsár - aki hozzáfért az illető számlájához - azonban a pénzt az érdekeltségébe tartozó cégek egyikének a számlájára helyezte. Majd minden úgy zajlott, ahogy a brókerügyben érintett többi cég esetében is: Kulcsár a sajátjaként kezelte a kérdéses 120 milliót a rendőrség által meg nem nevezett magánszemély tudta és beleegyezése nélkül. Később, amikor már a befektető egyre határozottabban követelte a pénzét, offshore cégeken keresztül - más cégek és magánszemélyek számláiról elsikkasztott összegekből - teljes egészében visszapótolta.

Mivel a pénz jogos tulajdonosa azt állította, hogy azokra a hónapokra, amikor Kulcsár a sajátjaként rendelkezett a pénzével, nem kapott kamatot, az NNI gazdaságvédelmi főosztálya csalás gyanújával kezdett nyomozni. Ezért is kérték Kulcsár pótkiadatását. Végül azonban az ügyészség a nyomozás valamennyi adatának ismeretében úgy döntött: a kérdéses tranzakció csak egy Kulcsár számos sikkasztása közül, s ennek szellemében kell a rendőrségnek lezárnia a nyomozást.

Kulcsár életében azonban mindez vélhetően csak egy újabb, kellemetlen mozzanat lesz. Mert bár elvileg a törvény alapján a 120 milliós csalásért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, ő - 20 milliárdos sikkasztásért - kapott már nyolc évet, így arányaiban ez a 120 millió lényegesen már biztosan nem növeli majd börtönéveinek számát.

Kulcsár Attila ügyvédje társaságában hazatér az előzetes letartóztatásból 2004 szeptemberében
Kulcsár Attila ügyvédje társaságában hazatér az előzetes letartóztatásból 2004 szeptemberében
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.