Március körül írhatják ki a családi házak energetikai felújítására vonatkozó, nem uniós hátterű támogatási programot - közölte mai sajtótájékoztatója után lapunkkal Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Decemberben még csak annyi látszott, hogy a kiírásra tavasszal kerülhet sor. A friss nyilatkozat tükrében tehát már a hónap is körvonalazódik. A rendelkezésre álló támogatási keretet egyelőre nem kívánta megjelölni. Azt azonban hangsúlyozta: a program forrásául javarészt az ország szén-dioxid-kvótabevétei szolgálnak. E tekintetben még zajlik az elszámolás a nemzetgazdasági tárcával. Kisebb, meg nem jelölt arányban az állami költségvetés is ad támogatást.

Kérdésünkre hozzátette: immár kifizették a tavalyelőtt október és tavaly nyár között kiírt (általában néhány óra alatt kifogyó) hasonló hátterű vissza nem térítendő lakossági energiafelújítási támogatások egészét. Az Otthon Melege Program keretében korábbi közlésük szerint eme időszak alatt mintegy 15 milliárd állami támogatást osztottak ki többek között szigetelési, fűtés- és gépcseretámogatásokra.

Mint emlékezetes, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly október elején, néhány nappal azután, hogy Szabó Zsolt súlyos autóbalesetet szenvedett, bejelentette: a rendelkezésre álló százmilliárdos vissza nem térítendő EU-keretből a kormány nem juttat támogatást magánszemélyek otthonainak energiatakarékossági felújítására, hanem ebből inkább kormányépületeket renoválnak.

Annak ellenére, hogy ez szöges ellentétben állt a korábban leginkább a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve Szabó Zsolt által többször is ismertetett kormányállásponttal, máig nem derült ki pontosan, mi állt a kabinet színeváltozása hátterében. Az álláspontok azóta is nagyfokú zavarodottságot mutatnak. Lázár János a felelősséget egy ideig az EU-ra tolta, ám ezt Brüsszelből egyre magasabb szintekről tagadták, mondván: nem hogy tiltanák a lakosság közvetítőkön keresztüli támogatását, de ha az erre kiadott engedélyüktől a magyar kabinet el kíván térni, úgy azt ismét engedélyeztetni kell velük. Ezután viszont Lázár már inkább maga tűnt fel a lakosságnak nyújtandó "ingyenpénzek" fő ellenzőjeként.

Tekintettel arra, hogy a baleset óta ez volt Szabó Zsolt első sajtótájékoztatója, e tárgyban is megkérdeztük az államtitkárt. Felvetésünket, hogy ismereteink szerint a magyar kormány továbbra se kért engedélyt az EU-támogatás célcsoportjával kapcsolatos váltásra az EU-tól, azzal ütötte el, hogy a témát teljes egészében a Miniszterelnökség kezeli. Arra, hogy ez egy változás következménye, vagy hogy a korábban a nemzeti fejlesztési tárca hatáskörébe tartozó témát egyszer csak átvette a Miniszterelnökség, nem utalt. A téma kapcsán tett kormányzati nyilatkozatokból olyan belső kommunikációs utasítás sejlik fel, miszerint itt nem hogy az ügy érdeméről, de arról se szabad nyilatkozatot tenniük, hogy egyáltalán váltás történt.

Szabó Zsolt utalt ugyan arra, hogy májusban e tárgyban egy fajta uniós döntés születik, ám szavaiból kiderült, hogy csak a visszatérítendő támogatások ügyében. A vita ugyanakkor a vissza nem térítendő támogatásokról szól. Kormányközeli szakértők ennek kapcsán lapunknak még most is ellentmondásosan nyilatkoztak a tárgyban, hogy a magyar kabinet egyáltalán szükségét érzi-e a vissza nem térítendő támogatások ügyében az Európai Bizottság újbóli engedélyét megkérni. Az EU-tól mindazonáltal erre vonatkozó hivatalos jelzést még nem kaptak. Az államtitkár a lakásokkal kapcsolatos támogatások tárgyában viszont utalt a kabinet által azóta nyilvánosságra hozott családi otthonteremtési kedvezményekre.

A sajtótájékoztatón Szabó Zsolt - ehhez képest fura módon - mégis csak az EU-támogatások sikeres elosztásáról számolt be. Igaz, szigorúan a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus vonatkozásában. Vagyis a 2007-2013-as uniós pénzek leosztását és az ezzel kapcsolatos kommunikációt a 2014-2020-as pénzektől eltérően a nemzeti fejlesztési tárca a jelek szerint továbbra is magáénak érzi. Eszerint az eredetileg 1484 milliárd forint keretű támogatási kerethez képest végül 1657 milliárd forint támogatást osztottak ki. A többlet az árfolyameltérésből és pótlólagos költségvetési támogatásból adódik - tette hozzá. A kivetített grafikonjuk tanúsága szerint a kifizetések szinte exponenciálisan emelkedtek: míg 2007-2011 között az érték a nulláról az évi néhány tízmilliárdra emelkedett, addig 2012-ben 149, 2013-ban 318, 2014-ben 355, tavaly pedig már 686 milliárd forintot utaltak ki a kedvezményezett közintézmények, vállalkozások, egyházak, civil szervezetek és más nem lakossági igénylők számára. (Ebből az EU akkori szabályai szerint a lakosság egy fillért se kaphatott, de a 2014-2020-as ciklustól eltérően ilyet az akkor hatalmon lévő szociálliberális kabinet nem is ígért.) Másfél éve még úgy tűnt, hogy 300 milliárd forintra nem lesz pályázó, ám végül a teljes uniós keretre találtak igénylőt.

A tájékoztató kiemelt témájaként Szabó Zsolt a kórházak energiafelújítási és gépcsere-támogatási adatairól adott számot. A program keretében végül valamennyi magyar kórház kapott uniós vissza nem térítendő támogatást - szögezte le. Eszerint e körben eszközbeszerzésre 40 milliárdot, épületfelújításra 15 milliárdot, megújulóenergia-felhasználásra 14 milliárdot, előkészítésre 400 milliót költöttek, de még tórekonstrukcióra is került 200 millió.

Az államtitkár azért említést tett a - Miniszterelnökség által tehát azóta átvett - 2014-2020-as uniós támogatásokról is. Az 1174 milliárd forintos keretű programon belül 324 milliárdot költhetnek a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra, 386 milliárdot víz- és csatornaellátásra, 124 milliárdot hulladékkezelésre, 31 milliárdot természetvédelemre, 309 milliárdot pedig energiahatékonyság-növelésre. Mint azonban hangsúlyozta, ennek célcsoportját a vállalkozások, közintézmények, egyházak, nonprofit szervezetek jelentik. Immáron tehát a nemzeti fejlesztési tárca is nyugtázta, hogy a lakosságnak a vissza nem térítendő uniós százmilliárdokból megint csak nem jut semmi.