Októbertől felújítási pályázat a legnagyobb társasházaknak
Idén októberben a 60 lakásosnál nagyobb társasházak számára 10-20 milliárdos keretű energiafelújítás-támogatási pályázatok várhatók – közölte érdeklődésünkre sajtótájékoztatóján Szabó Zsolt, az illetékes nemzeti fejlesztési tárca fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. Ezt egyedi felmérés előzi majd meg. Jövő év március-áprilisban a 60-as-70-es években épült családi házak számára várható három ütemben, egyenként 25-45 milliárdos keretű, többek között szigetelési, megújulóenergiás, elektromos és komplex felújítási kiírás.
Tavasszal indulhat az 1945 előtt épült társasházak számára is program. Ezek falazata kedvező szigetelést nyújt, így itt elsősorban a fűtési rendszerek cseréjére összpontosítanak; itt várható keretet nem jelölt meg. A támogatások a beruházás mértékének körülbelül felét tehetik ki. Mindez már az EU forrásaiból biztosítják 15 százalékos – kötelező – magyar költségvetési hozzájárulás mellett. A támogatáson felüli források nagy része (például a megtakarításokból) visszatérítendő kamatmentes támogatás is lehet, így a saját zsebből kifizetendő önrész akár 15 százalékra mérséklődhet. Az államtitkár a 2020-ig tartó uniós ciklus végéig 150 milliárd forintos vissza nem térítendő uniós forrású támogatás kiosztására számít. Kérdés, ez mire lesz elég: miközben a mostani nekibuzdulás nyomán az államtitkár hetvenezer pályázatról beszélt (amelyek túlnyomó többsége a kisebb támogatást igénylő, ellenben kevesebb megtakarítást is biztosító gépcsere), maga Szabó Zsolt is felhívta a figyelmet, hogy a hazai lakásállomány hetven százaléka, mintegy hárommillió lakás számít energiahatékonyság szempontjából elavultnak és szorul felújításra.
Felidézte: tavaly ősszel 1–4 lakásos családi házak számára fűtés- és nyílászárócserére, illetve minden hazai magánlakás-tulajdonos számára hűtőgépcserére írtak ki összesen hárommilliárd forint keretű, szintén 50 százalékos támogatást. E három kiírásban összesen 28 ezer pályázatot hirdettek ki nyertesként. Az 5–60 lakásos társasházak komplex felújítására vonatkozó ez év tavaszi kiírásra mintegy 12 ezer lakás 500 pályázata érkezett be. Kérdésünk nyomán itt szeptember közepére tette az összes nyertes kiértesítését, ez esetben kiemelve a sikeres beadványok magas, 90-95 százalékos arányát. A most nyáron megjelent – térségenként rendre néhány óra alatt lemerülő – mosógépcsere-pályázatra összesen 40 ezer jelentkezés érkezett. Ezek közül a félmilliárdról egymilliárdra megemelt keretből 25 ezret tartanak támogathatónak. A várhatóan visszautasított jelentkezéseket leszámítva körülbelül 11 ezren tartaléklistára kerülnek. Őket akkor bírálják el, ha e célra további forrásokat tudnak elkülöníteni. Szabó Zsolt kilátásba helyezte valamennyi említett pályázat megismétlését is: jelenleg mintegy tíz kiírási tervet tartanak számon. A jellemzően néhány százmilliós-milliárdos forrást biztosító szén-dioxid-kvótabevételekből főként gépcsere-, illetve kisebb családi házas fűtéskorszerűsítési programokat terveznek.
Számításaik szerint a 70 ezer nyertes pályázat révén a nyertesek évi 100-150 ezer forintot takaríthatnak meg, ami egy újabb rezsicsökkentés. (Ez az összeg a nyertes pályázatok zömét kiadó mosó- és hűtőgépcserék esetében erős túlzásnak tűnik.) A tájékoztató nem volt különösképpen rezsiharcos hangvételű, de azért Szabó Zsolt nem felejtette el többször is megjegyezni, hogy a magyar reformok az energiahatékonysági támogatások terén is működnek.
Amennyire viszonylag tárgyszerű mederben csordogált az államtitkári tájékoztató, annyira zagyva, túlzásoktól, csúsztatásoktól és valótlanságoktól hemzsegő - amúgy rövid - közleményt jelentetett meg erre írt "reakciójában" a Fidesz-frakció. A baloldallal ellentétben - amely a magyarokat kiszolgáltatta a külföldi szolgáltatóknak és folyamatos rezsiemelésekkel sújtotta a lakosságot - a Fidesz energiapolitikájának legfőbb célja, hogy Európán belül hazánkban legyen a legolcsóbb az energia, javuljon az ország energiabiztonsága és a magyar családok rezsikiadásait csökkentsük - írják. (A külföldi szolgáltatók a Fidesz-kormányzás 5. évében is itt vannak és köszönik szépen, jól vannak, hisz - a Fidesz hallgatólagos beleegyezése mellett - soha nem látott mértékű osztalékokat "talicskáznak" haza. Európán belül nagyon nehéz lesz elérni, hogy itt legyen a legolcsóbb az energia, amennyiben európainak tekintjük például Oroszországot, Belorussziát, Ukrajnát vagy Szerbiát - és az Orbán-kabinet keleti nyitási politikája fényében már miért is ne tekintenénk ezeket az európai államokat európaiaknak. Mindazonáltal bizonyos jelek arra utalnak, hogy a Fidesz-frakció gyújtó hangú rezsiszövegírója - akinek fordulatait a jelek szerint összes politikusuknak gondolkodás nélkül át kell vennie -visszatérően keveri Európát az Európai Unióval.) A rezsicsökkentés sikerült, mert a magyar reformok működnek - sűrítik egy mondatba két politikai szlogenjüket is. Az energiapolitikai reformoknak köszönhetően elértük, hogy 2015 év végére a magyarok már 574 milliárd forintot spórolnak meg, egy családnál átlagosan 170 ezer forinttal több marad évente. (Eme, a valóságtól bizonnyal messze elrugaszkodott adatok forrásának és számítási módjának megjelölését a Fidesz visszatérően kerüli.) A rezsicsökkentés eredményeként ma a magyarok fizetik Európában a második legkevesebbet a földgázért, az áramért - írják. (Ez nem igaz. Európára vonatkozó összesítés ugyan nem áll rendelkezésre, de e tekintetben a középmezőny aljához tartozhatunk. A magyar lakosság az Európai Unióban fizeti a második legalacsonyabb energiadíjakat. Külön üdvözlendő, hogy - igaz, talán csak véletlenül - kimaradt az a fordulatuk, hogy 2010-ben a magyar családok fizették Európában - vagy az EU-ban, ahogy tetszik - a legtöbbet az energiáért. Ez megint csak nem igaz: akkor a hazai energiaárak az EU-középmezőnyhöz tartoztak. A magyar családok a fizetésekhez viszonyított mutatóban álltak az élen. E tekintetben most a középmezőnybe tartozunk - írjuk le mindezt sokadszor, különösebb eredmény nélkül.) Mindent megteszünk, hogy ezt az eredményt a nemzeti közműszolgáltató működtetésével megőrizzük - szögezi le a Fidesz-frakció. (Egyelőre nem látszik, milyen hatása lenne az állami nemzeti közműszolgáltató megalapításának európai - vagy uniós - energiaárhelyezésünk megőrzéséhez. Az állami közműszolgáltató egyelőre a hatalmas veszteségekkel járó lakossági gázellátást veszi le a külföldi szolgáltatók válláról, amelyek egyéb nyereséges tevékenységeiket, például a hálózatüzemeltetést vagy az üzleti ügyfelek kiszolgálását továbbra is megtartják.) Az energiahatékonysági felújításokat támogató Otthon Melege Programmal ismét 3 millió család rezsicsökkentését segítjük - zárul a közlemény. (Ez a szám teljesen érthetetlen annak fényében, hogy maga az államtitkár is arról beszélt: az eddigi mintegy 14 milliárdos támogatással körülbelül 70 ezer családon segítettek. Ha az államtitkár 2020-ig ennek mintegy tízszeresét helyezte kilátásba, az így hét év alatt támogatottak száma az átfedések kizárása mellett sem éri el az egymilliót.)
