Az elkövetkező évek során a lakosság mégse kap uniós támogatást az épületek energetikai felújítására – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap az Economic Forum 2015 nevű Portfólió-konferencián. Ezeket a pénzeket ugyanis inkább a kormányépületek felújítására fordítják. A lakosság számára inkább kedvezményes banki kölcsönöket, esetleg állami támogatást ajánlott a miniszter.

A lakosság házai helyett kormányzati épületeket modernizálnak Reviczky Zsolt / Népszabadság

Hozzátette: mindenkitől elvárható, hogy saját maga is költsön otthonának korszerűsítésére. Ez éles fordulat az Orbán-kormány által eddig hangoztatottakhoz képest. Szabó Zsolt, az illetékes nemzeti fejlesztési tárca államtitkára augusztusban a hatvannál több lakásos társasházak számára októbertől 10-20 milliárdos uniós energiafelújítási forrást helyezett kilátásba. A jövő év első felétől három ütemben, egyenként 25–45 milliárdos, szintén uniós forrású támogatást ígért a hatvanas-hetvenes években épült családi házak számára.

Az 1945 előtt épült társasházak is számíthattak volna uniós forrású energiahatékonysági kiírásra. A jelek alapján a lakosság minderről lemondhat. Az Orbán-kabinet költségvetési forrásokat az utóbbi évek során nem is fordított lakossági energiafelújítási támogatásokra. A célra az állam a szén-dioxid-kvóta bevételeiből költöttek évi néhány milliárd forintot, amiből szinte néhány perc alatt kifogyó, a kiírók által is jelképesnek minősített pályázatokra futotta.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értetlenül fogadta Lázár bejelentését. A Brüsszel által elfogadott programokban a lakosság, a közületek és a vállalkozások számára 450 milliárd forintnyi elkülönített forrás szerepel – hívják fel a figyelmet. A kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a középületek energetikai felújítására 2020-ig 152 milliárd forintot irányoz elő, amit már el is különítettek. Ha a kormány további forrásokat irányít a közintézményekhez, úgy saját stratégiájának céljait is veszélyezteti. Míg ugyanis az anyag 49 petajoule (PJ) energiamegtakarítást céloz, addig a középületek felújításával 1,6 PJ csökkenés érhető el.

A lakossági források megvonása hosszú távon százmilliárdokkal terhelné a gazdaságot: a MEHI-nek az eddigi kormánystratégiájával egybecsengő számításai szerint a lakossági energiahatékonysági programok több tízezer építőipari állást hoznának létre, és növelnék az adóbevételeket is.