A Dunamenti Erőmű és az állami MVM Magyar Villamos Művek között létrejött villamosenergia-vásárlási megállapodás jogellenes állami támogatást tartalmaz – állapította meg az Európai Unió másodfokon eljáró bírósága.

Az Európai Bizottság 2008-ban megállapította: MVM mint áramnagykereskedő által a hazai villamosenergia-termelőkkel az EU-csatlakozás előtt megkötött hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (htm) a termelők javára jogellenes, a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaznak.

A htm-ek garantált felvásárlási árat biztosítottak. Ezeket a célból dolgozták ki, hogy az erőművek kellően vonzó befektetési célponttá váljanak a külföldi befektetők szemében. A magyar állam ennek fejében a régi szovjet típusú erőművek felújítását várta tőlük. A bizottság a határozatában elrendelte, hogy Magyarország szüntesse meg az említett állami támogatást és a jogtalanul kifizetett közpénzt fizettesse vissza a termelőkkel.

Ezt a Budapesti, a Dunamenti és a Tisza Erőmű 2008-2009-ben megtámadta az első fokon eljáró európai törvényszék előtt. A testület 2012-ben a Budapesti Erőmű, 2014-ben pedig a Dunamenti és a Tisza Erőmű keresetét utasította el. Ítéletében megerősítette, hogy az erőművek és az MVM között létrejött htm-ek jogellenes állami támogatást tartalmaztak. A Pannon Hőerőmű és a Csepeli Áramtermelő - azóta Alpiq Csepel - kártérítési keresetét a törvényszék szintén elutasította, de fellebbeztek, így az még zajlik.

A törvényszéki döntés ellen a Dunamenti Erőmű korábbi tulajdonosa, a francia GDF Suez másik leányvállalata, a Dunamenti Erőművet ténylegesen privatizáló Electrabel fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz. Ebben úgy vélte, hogy a privatizációs vételárban már megfizette azt a többletet, ami később állami támogatásként befolyt az erőműbe. Az Európai Bíróság ezt először is formai okokból utasította el, mondván, az Electrabel nem vett részt az első fokú eljárásban. A privatizációs vételár és az állami támogatás összevetését azzal utasították el, hogy az állami támogatás nem az Electrabelhez, hanem a Dunamenti Erőműhöz folyt be. (Ez az uniós érvelés szerint a társaságnak jogtalan piaci előnyt biztosított.) Azt is helyesnek nevezték, hogy a szerződésbe épített támogatás az ország EU-csatlakozása után jogellenesnek minősült, függetlenül attól, hogy a szerződés azelőtt köttetett meg.

Bár Orbán Viktor ellenzéki vezetőként az ügy kapcsán már 2005-ben "luxusprofitról" beszélt és lakossági áramárcsökkentést sürgetett - mi több, az ítélet nyomán az Európai Bizottság is lakossági áramárcsökkentést ígért -, szakértők ma már vajmi kevés esélyt látnak arra, hogy az ítélet nyomán akár egy fillér is visszakerülhetne az adófizetőkhöz. Azóta a Fidesz ellenszenvének gyújtópontjából is kikerültek az erőművek: a párt a rezsikampányban már a külföldi tulajdonú energiaszolgáltatókat illette - különösebb bizonyítékok nélkül - luxusprofit-váddal.

Az MVM ráadásul parlamenti segítséggel már az Európai Bizottság előre borítékolható 2008-as döntése előtt felbontotta a hosszú távú megállapodásokat és egyes erőművekkel új, rövidebb távú és az EU-szabályoknak megfelelő szerződéseket kötött. Igaz, a Dunamenti ebből kimaradt. A htm-ek egyoldalú felbontása és más parlamenti szabályok miatt az erőművek választott bírósági eljárásokat is indítottak. Ekkor a magyar állam részéről olyan értékeléseket is lehetett hallani, hogy a szerződésbontás miatt az erőműveket ért kár nagyjából kioltja a nekik kifizetett tiltott állami támogatást. Ha már az állam nem védte meg az adófizetőket, a bíróságok ezt megtették: szerintük ugyanis az erőműveket a magyar állam lépései nyomán nem érte kár, az adófizetőket viszont a htm-ek miatt annál inkább. Az elmúlt évek során ugyanakkor a mindenkori magyar kabinetek - azon túl, hogy a bíróságon megvédték álláspontjukat - nem dolgozták ki a tiltott állami támogatás visszafizetésének gyakorlati módját. Ráadásul a Dunamenti Erőmű tavaly a kormányfő-közeli MET tulajdonába került. A MET esti esti közleménye annyit közöl, hogy az ügyben a vásárlási szerződés miatt titoktartás köti, az érdeklődők forduljanak az Electrabelhez, vagy a GDF Suez magyarországi leánycégéhez. (Megjegyzendő, hogy a pénzt a bírósági ítélet nyomán ugyanakkor elvileg a Dunamenti Erőműnek kellene kifizetnie.)