Egy év tíz hónap, négy évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hétfőn, nem jogerősen a Szekszárdi Járásbíróság az iregszemcsei "cégtemető" ügyének elsőrendű vádlottját, aki a vád szerint 158 céget vásárolt meg fiktív szerződéssel.

A 32 éves iregszemcsei férfit a bíróság emellett 1,46 millió forint vagyonelkobzással sújtotta, és öt évre eltiltotta attól, hogy gazdasági társaságban vezető tisztségviselő legyen.

A perben összesen 28 embert vádolt az ügyészség közokirat-hamisítással, adócsalással, költségvetési csalással, valamint sikkasztással, köztük tizenöt cégtulajdonost és tíz fiktív vásárlót.

Cégtemető, a Podmaniczky utcában - Kurucz Árpád / Népszabadság

A járásbíróság 23 vádlott esetében hozott ítéletet. Tizenhárman 36 ezer és 800 ezer forint közötti pénzbüntetést kaptak, két vádlottat egy év próbára bocsátott a bíróság, egy embert felmentett a vád alól, hárman pedig megrovásban részesültek.
Letöltendő börtönbüntetést csak a cégeket és a fiktív vásárlókat "felhajtó" másod- és negyedrendű vádlott kapott. Egyiküket, egy 45 éves Heves megyei férfit 89 rendbeli közokirat-hamisításért egy év tíz hónap, 37 éves székesfehérvári társát 134 rendbeli közokirat-hamisításért két év börtönre, valamint egyenként 5 millió forint vagyonelkobzásra ítélte a járásbíróság. A szerződéseket készítő ügyvéd ügyét elkülönítve, később tárgyalja. Az ítélet tudomásul vételéhez az ügyész három nap gondolkodási időt kért.

A tényállás szerint a "cégtemető" működése során, 2008-ban és 2009-ben összesen 164, több százmillió forintos adó- és szállítói tartozást felhalmozó céget "fantomizáltak", azaz adtak el fiktív szerződéssel. A székesfehérvári és a Heves megyei férfi az egész országra kiterjedően hirdetési újságokban kereste azokat a cégeket, amelyektől tulajdonosaik meg akartak szabadulni, illetve kutatta fel a lehetséges "vevőket".

Cserveni Mónika bíró ismertette: a cégtulajdonosok 170-220 ezer forintot fizettek azért, hogy eladhassák köztartozással terhelt cégüket. Az összegből az ügyvéd 70-80 ezer forintot, a "vevőkért" felelős negyedrendű vádlott 50 ezer forintot, az új cégtulajdonosok pedig 8-10 ezer forintot kaptak. Az iregszemcsei férfi, aki önmagára terhelő, feltáró vallomást tett, édesanyja lakcímére, annak tudta nélkül jegyeztette be a "megvásárolt" cégeket.

A vevők az üzletrész-átruházási szerződés szerinti vételárat az új tulajdonosoknak nem fizették meg, a szerződést az ügyvéd leltár és mérleg nélkül készítette el. A taggyűlési jegyzőkönyveket nemegyszer visszadátumozták azért, hogy a tulajdonosok kibújjanak korábbi felelősségük alól. Előfordult olyan is, hogy a jegyzőkönyvek szerint ugyanazok az emberek egy időpontban két helyszínen voltak jelen taggyűlésen.

A bíró ismertetése szerint a gazdasági társaságokon túladó tulajdonosok nemegyszer ugyanazzal a tevékenységgel új céget hoztak létre. Az ügyben 2009-ben a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága kezdett nyomozást, az adóhatóság pedig több érintett vállalkozást is feljelentett. Azok abban az évben összesen 392 millió forintos adótartozást halmoztak fel.

Lapunk korábban az iregszemcseivel együtt számos cégtemetőt feltárt. A hálózatokat szervezők az esetek túlnyomó többségében a legkevésbé sem tagadták tevékenységüket, úgy gondolván, hogy az minden tekintetben szabályos.

A Világgazdaság is arról ír mai számában, hogy a cég eltemetése esetén fokozódik a tagok felelőssége. Eszerint az eladás megtámadható, ha arra a fizetésképtelenség beálltát követően került sor. Ez eladó akkor is kellemetlen helyzetbe kerülhet, ha nem tudja bizonyítani, hogy az eladás során jóhiszeműen járt el.