Aki felölti a háromdimenziós videoszemüveget, zuhanást, üldöztetést, élve eltemetést, pókinváziót vagy liftbe ragadást élhet át. Ezek voltak egy interneten a világba eresztett kérdőívre válaszoló több ezer ember leggyakoribb rémálmai, amelyekből az újszerű vizuális projekt szervezői egy szándékaik szerint nem az ijesztgetést célzó filmet készítettek.

Ingyen rémség 3D-ben Kurucz Árpád

Az egyébként ingyenes, ám csak 16 évesnél idősebbeknek végigélvezhető vagy éppen végigretteghető élmény olyan élettani jelenségre hívja fel a figyelmet, amelynek értelmezésében a szakemberek sem egységesek. Rémálomnak azok a hetente egy-két alkalommal átélt rémisztő álomélmények nevezhetők, amelyektől többnyire felébredünk, bár ez nem szükségszerű –ad hozzávetőleges definíciót Simor Péter pszichológus, a Műegyetem kognitív tudományi tanszékének adjunktusa, aki több kutatásban is tanulmányozta tudatalattink e nem kifejezetten kellemes „ajándékát”.

Bár sokáig úgy gondolták, sőt a tegnapi sajtótájékoztatón is úgy interpretálták, hogy banális alvászavarról, ébrenlétünk pszichikai, szorongásos lecsapódásáról van szó, ám Simor Péter szerint a magyarázat nem ilyen egyszerű. Tudományos felmérések több helyen nézték a rémálmok előfordulási gyakoriságát, ami nőknél 6-8, míg férfiaknál 2-4 százalékos, de gyermekkorban ennél sokkal sűrűbben jelentkezik. Sokszor persze pszichés probléma vagy poszttraumás stressz bújik meg a háttérben, ám gyakori, hogy a rossz álmok mindezek nélkül is megjelennek.

Hazai vizsgálatok megerősítették, hogy a magasabb iskolai végzettség ugyanúgy védőfaktornak számít, ahogy a jobb gazdasági-társadalmi helyzet is, magyarul, a jólét csökkenti a rémálmok esélyét.

A műegyetemi tanszéken a kutatók azt tapasztalták, hogy ezek a kísérleti közegben is ritkábban jönnek elő, mint az otthoni, megszokott környezetben. – Húsz embert altattunk, akiknek rendszeresen voltak rémálmaik, ám az alváslaborban csak négyen-öten álmodtak rémisztőt. Az egészséges, rémálmoktól mentes kontrollcsoporttal összehasonlítva a rémálomzavaros személyeknek sokkal töredezettebb volt az alvásuk, többször ébredtek fel közben. Az agyi EEG-hullámok is éberebb aktivitást jeleztek, ahogy rémálmok alatt nő az izomtónus és fokozódik a szívritmus – mondja Simor Péter, aki hangsúlyozza, hogy a rémálmok az alvás különösen hajnal felé gyakoribb, úgynevezett REM-fázisában jelentkeznek, ami a szemgolyó gyors mozgásának angol kifejezéséről kapta a nevét.

A pszichológus szerint előfordulásához képest hazánkban a legtöbb helyen nem kezelik megfelelően a rémálmokkal jelentkező pácienseket. Az alváslaborokban inkább az álmatlansággal, apnoéval foglalkoznak, a rémálomzavarosokat pszichológushoz küldik, holott nem feltétlenül a pszichoterápia a megfelelő segítség. A rémálmok ellen létezik egy Amerikában veterán katonákon kidolgozott kognitív viselkedésterápiás módszer, mely nagyon hatékony. Lényegében megismételtetik a pácienssel a visszatérő rémálmát, és megkérik, hogy a baljós forgatókönyv helyett egy pozitív végkifejlettel szője tovább a történetet. Ezt az új változatot aztán nagyon sokszor megismételtetik éber állapotban és elalvás előtt. A gyors hatásra jó példa, hogy kétszáz, nemi erőszakon átesett nőnél 90 százalékban bevált, a rémálmok eltűntek, és alvásuk minősége is javult. A nők egyébként is hajlamosabbak beszámolni rossz álmaikról, a férfiak inkább eltitkolják azokat.

Sajnos a rémálmok nem annyira ártalmatlanok, mint sok pszichológus hiszi, egyre több kutatás számol be öngyilkosságot befolyásoló szerepükről. Egy új amerikai kutatás Afganisztánból és Irakból visszatért veteránok pszichológiai profiljának elkészítésekor rákérdezett rémálmaikra is, majd a hosszú távú követés során kiderült, a rémes álmokról beszámolók közül jóval többen követtek el később öngyilkosságot. Ezt a kapcsolatot a közeljövőben Simor Péterék is vizsgálni szeretnék.

Nemrég egy mannheimi kutató egyetemisták leggyakoribb rémálmait osztályozta. A listavezető az üldözötti élmény, a vadállatok támadása és a bezártság, de a vizsgákkal kapcsolatos rémképek és egy ökológiai katasztrófa is ott szerepelt az első tízben. A rövid idő alatt kétségtelenül nagyszámú embert elérő kérdőívekkel azonban van egy gond, állítja a pszichológus. Az emberek ugyanis később szelektíven emlékeznek bizonyos álmokra, s ez torzíthatja az eredményeket. Az álomlaborban a REM-fázis végén felébresztett emberek álmai zömében hétköznapi dolgokról szólnak.

Egyes észak amerikai indián törzsek álomfogót akasztottak a gyermekek ágya fölé, hogy megóvják őket a rémálmoktól. Ezek a tollakkal díszített laza hálót mintázó karikák ma divatos dísztárgyak, ám több ilyen „álomszűrő” fellógatása sem tudja útját állni rémálmokban megjelenő, feldolgozandó problémáinknak – mondta a Nightmare Shop – Rémálmok a valóságban című rendezvény beharangozóján jelen lévő pszichológus, Kapor Gábor, aki azonban megerősítette: saját szándékaink, elhatározásaink azonban nagyon is működhetnek!