Mind többször hallunk intelligens városról, és ha nem tudjuk is pontosan, ez mit jelent, az okosodás jeleit mindnyájan élvezzük. Martin Powell, a londoni polgármester volt tanácsadója minden tekintetben okosvárost maga sem ismer, de már sok jó kezdeményezéssel találkozott.

Ha az autó szélvédőjére vagy akár a szemüvegre rá lehet vetíteni a kiterjesztett valóság (augmented reality, AR) képi és szöveges ­információit, akkor miért ne lehetne ugyanezt megtenni egy „okoskontaktlencsével"? A kérdés korántsem költői: a Samsung idevágó szabadalmát a közelmúltban jegyezték be.

Lehetetlen bolygórendszerek, haldokló párducok, hímsoviniszta akadémikusok, nap méretű napfoltok – a hét legfontosabb tudományos híreit gyűjtöttük össze.  

Ismét sűrű volt a hét a tudomány világában. Kiderült, hogy a delfinek is megbeszélik a problémáikat; egy repülőbaleset miatt elfajult a drónok elleni harc; rájöttek, mennyit szenvedtek a dinoszauruszok – és sajnos arra is, mennyire ramaty állapotban van mai világunk legnagyobb természeti csodája. A hét legérdekesebb tudományos híreiből válogattunk.

Egy technikai hiba miatt a sajtószobában is hallgatható volt a szlovén és a magyar kormány zártkörű együttes ülése - jelentette az STA szlovén állami hírügynökség pénteken.

A szélessávú internet átlagos sebessége elérte a világon a másodpercenkénti 5,1 megabitet, ami 14 százalékkal gyorsabb, mint egy évvel korábban.

Elon Musk a Szilícium-völgy több más IT-gurujával a napokban, egymilliárd dolláros kezdőtőkével, nonprofit céget alapított a „barátságos” mesterséges intelligencia kutatására.

A robottechnológiának köszönhetően nem marad ki az iskolából és nem szakad ki teljesen a korosztályi közösségéből egy amerikai kislány, mivel helyette egy robot jár be az órákra. A módszer, ha elterjed, új távlatokat nyit a beteg vagy mozgáskorlátozott emberek előtt.

Az LG 8,71 milliárd dollárért óriási kijelzőgyártó üzemet tervez, amelyben hajlékony OLED képernyőket gyártanak majd tévékhez, mobilokhoz, okosórákhoz és autókijelzőkhöz.

A magyarság már önálló műholdat is kijuttatott a világűrbe, még ha a MaSat-1 nem is volt nagyobb egy cipősdoboznál. Hazánk napokon belül az Európai Űrügynökség teljes jogú tagja lesz. A lépés több gyakorlati jelentőséggel bír, mint gondolnánk – a határ a csillagos ég.

Egy számítógépes algoritmus gyorsabban és pontosabban tudja kiszámítani az ember viselkedését, mint egy másik ember. A híres bostoni MIT mesterséges intelligenciával foglalkozó laboratóriumában született eredményről egy jövő heti adatkezeléssel és elemzéssel foglalkozó párizsi konferencián számolnak be a kutatók.

Nem sci-fi, hanem valóság, hogy okosautók veszik át tőlünk a vezetés feladatát. Az algoritmusok azonban nem mindenhatóak: erkölcsi dilemmák megoldására például aligha képesek. És ha így van, ki dönti el, hogy egy ütközés előtt merre forduljon a kormány?

Egyre inkább életünk részévé válnak. Különösen akkor vesszük észre létezésüket, ha lemerülnek. Eszközeink akadoznak, majd megállnak. S a legelső dolgok közt csomagoljuk be utazáskor a hozzájuk való töltőt. Igen, az elemekről van szó, melyek fejlődése forradalomra vár. Igaz, egyes szakértők szerint ez már meg is kezdődött.

A versenytársaknál olcsóbban és gyorsabban – ráadásul háromdimenziós nyomtatóval – állítottak elő kézprotézist Nagy-Britanniában.

Új csőrt kapott Tieta, a tukán, miután felsőcsőre letört.

Az okostelefon riasztója ébreszt reggel, a telefon jelez, ha programunk van, egyetlen kattintás beleolvasni az elektronikus postaládában várakozó levelekbe, gyorsan átfutni az ismerősök megosztásait a közösségi oldalon, és szemezgetni a napi hírözönből. Rengeteg időt töltünk az interneten böngészéssel, a sok olvasásnak azonban nem sok eredménye, azaz emléke marad. Információtól hemzsegő mindennapjainkban az okos kütyük segítenek eligazodni, csakhogy el is butítanak.

A valaha tapasztalt legfejlettebb módszereket alkalmazó kiberkémkedési kampányt göngyölítette fel a Kaspersky Lab kiberbiztonsági vállalat – jelentette be telekonferencián szerdán Londonban Eugene Kaspersky, a cég alapítója, vezérigazgató.