Az okostelefon riasztója ébreszt reggel, a telefon jelez, ha programunk van, egyetlen kattintás beleolvasni az elektronikus postaládában várakozó levelekbe, gyorsan átfutni az ismerősök megosztásait a közösségi oldalon, és szemezgetni a napi hírözönből. Rengeteg időt töltünk az interneten böngészéssel, a sok olvasásnak azonban nem sok eredménye, azaz emléke marad. Információtól hemzsegő mindennapjainkban az okos kütyük segítenek eligazodni, csakhogy el is butítanak.
Amnéziássá tesznek az okos kütyük
Ön hány telefonszámot tud fejből? Megjegyzi a programjait, vagy inkább följegyzi őket a telefonjába? A bevásárlólista hány tételére tud visszaemlékezni? Ha valami nem jut eszébe, szokta ellenőrizni a Google segítségével? Megnyugtatja a tudat, hogy bármikor szinte bármilyen információt meg tud keresni az interneten a telefonja segítségével? – kérdezik a Nyelv és Tudomány honlapon megjelent cikkben.
 |
| A házastárs telefonszáma az emberek felének nem megy fejből Stringer / Reuters |
A többség minden bizonnyal nemmel felel magában, és nem csak magában, ugyanis – mint arról a The Telegraph alapján a nyest.hu beszámolt – egy brit felmérés adatai szerint a megkérdezett felnőttek majdnem fele képtelen fejből felidézni a házastársa telefonszámát, és 71 százalékuk nem tudja a saját gyereke számát sem. A megkérdezett 16–24 éves fiatalok több mint fele pedig úgy gondolja, hogy az okostelefonja gyakorlatilag bármire használható, és minden fontos információ megtudható a segítségével.
Magyarországon egyelőre nem tudni hasonló kutatásról, de ha lenne ilyen, az minden valószínűség szerint hasonló eredménnyel zárulna. A jelenség ugyanis világszintű: egyre inkább a Google-re és az okostelefonunkra hagyatkozunk, ettől romlik a memóriánk, nem mellesleg ez a fajta kényelem „digitális amnéziához" vezet.
„Nagyon fontos lenne megértenünk a memóriánkra tett hosszú távú hatásait ennek [annak, hogy az okostelefonokra hagyatkozunk az információk tárolásában], és fel kell készülnünk arra, hogy megvédjük a memóriánkat" – mondta el David Emm, a kutatás egyik résztvevője. Dr. Kathryn Mills, a UCL kognitív idegtudománnyal foglalkozó szakértője szerint a kütyük, amelyekben olyannyira bízunk, lassan átveszik a memóriánk bizonyos korábbi feladatait - írja a nyest.hu.
A digitális eszközök használatának rovására írt következmény, hogy a figyelemösszpontosítás ideje a 2000-ben mért 12 másodpercről mára 8 másodpercre csökkent.
(Ha ezt a közepesen hosszú írást végig tudta olvasni, akkor máris remek eredménnyel esett túl egy nem tudományos és nem hivatalos teszten.)
