Menezes kolléganője, Clay Helm arról számol be, hogy amióta tart a céges kihívás, sokkal produktívabb és kevésbé stresszes. „A legjobb ötletek néha akkor jönnek, amikor távol vagyunk a technológiától” – állítja Helm, aki a vállalat PR igazgatójaként azt is elárulja, miért hatékonyabb a csapatmunka, mint az egyéni teljesítmény mérése: „Átlagos ember vagyok, nem élsportoló... de a csapatomat nem hagyhatom cserben. A csapat számít a hozzájárulásodra az eredmények elérése érdekében."
Az Autodesk csak egyike azoknak a nagyvállalatoknak, amelyek igyekeznek érdekeltté tenni a munkavállalóikat a testmozgásban a hordható technológia segítségével. A csuklóra erősíthető lépésszámlálót a céges wellnessprogram részeként kapják a dolgozók, mivel a nagyvállalatok már rájöttek: az aktívabb dolgozó egészségesebb, kiegyensúlyozottabb és jobban is teljesít. Az ilyen programokkal tehát – elvileg – mindenki nyer.
De van olyan cég, amely még ennél is tovább megy.
A BP olajipari óriás a Fitbit kütyüjét adja a dolgozóknak. Ez az eszköz nem közönséges lépésszámláló, hanem amolyan hordható életvezetési tanácsadó, mely nemcsak a fizikai aktivitás szintjét, de a bevitt kalóriákat és a pihentető alvás hosszát is méri. Ebből az eszközből csak 2015-ben a BP 24 500 darabot osztott ki munkavállalóinak és azok házas- vagy élettársainak.
A részvétel a programban önkéntes, de nagyon népszerű. Ennek oka, hogy az egészséges életmód eredményeit pontszámokra lehet váltani, amiért a dolgozók prémiumként jobb egészségbiztosítási csomagot kapnak a cégtől. A cél egy-, két- vagy hárommillió lépés teljesítése évente, és a BP azt mondja, hogy a minimális egymilliót a munkavállalói 81 százaléka elérte. Mivel az elvárt lépésszám olyan magas, hogy egy átlagos, ülőmunkát végző dolgozó nem lenne képes teljesíteni rövid idő alatt, az emberek arra motiváltak, hogy egész évben legyenek aktívak olyan mértékben, ami lehetőségeikből kitelik.
A trend növekvő szakaszban van
Míg 2013-ban kétezer, egy évvel később már csaknem 10 ezer vállalat ajánlott fel munkavállalóinak úgynevezett fitneszcél-követő kütyüket a Gartner technológiai kutató cég szerint. Az ezzel kapcsolatos jóslat úgy hangzik, hogy 2016-ra alig marad olyan nagyvállalat (legalább 500 alkalmazottat foglalkoztató) Észak-Amerikában és Nyugat-Európában, amely ne kínálna fel az alkalmazottainak ilyen kütyüt. A vállalatok ugyanis rájöttek, hogy a munkatársak fittségét támogatni sokszorosan megtérülő befektetés.
Az persze nem valószínű, hogy a drága Apple termékek fogják uralni ezt a piacot. Sokkal inkább az olyan olcsóbb termékeket előállító cégek rúghatnak labdába, mint a Jawbone, a Fitbit, a Garmin, a Microsoft, a Basis és a társaik.
A vállalatok nemcsak eszközt adnak, hanem programot is összeállítanak, kimondottan a hétköznapi dolgozó ember számára,
tehát nem élsportolókat és fitnesz-fanatikusokat céloznak meg.
„Sok vállalat úgy tekint ezekre, mint ami versenyelőnyt hoz” – mondja Ryan Martin, az informatikai és technológiai kutatásokkal foglalkozó 451 Research hordható technológia elemzője. „Átfogóbban tudják gyűjteni a munkavállalók wellnessadatait. Ezenkívül nemcsak jobb munkahelyeket tudnak teremteni, de a nem tervezett hiányzások számát is csökkentik”.
Nehéz motiválni
A trend eddig az Egyesült Államokban tudott igazán elterjedni – főként azért, mert az egészségügyi rendszer a biztosításokon alapszik –, míg Nagy-Britanniában, ahol Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) biztosít minden munkavállalót, lassabb a növekedés.
Az egyik legnagyobb hazai magánklinika ügyfélmenedzsere kérdésünkre elmondta, hogy
Magyarországon nem szokás teljesítményhez kötni a munkavállalók egészségügyi biztosítását. A cégek, amelyek cafeteria jelleggel adják, jellemzően mindenkire kötnek valamilyen csomagot, különbségek csupán a státuszban mutatkoznak meg. Tehát egy középvezető többféle ellátást vehet igénybe céges pénzen, mint a vállalati hierarchia alacsonyabb fokán álló dolgozó.
Azokban az országokban, ahol állami egészségügyi ellátás van, a prémiumként választható wellness és fitnesz programokat jellemzően azok veszik igénybe, akik eleve elkötelezettek az aktív életmód mellett.
A kihívás az, hogy ne csak oda hasson a motiváció, ahol eleve van belőle, hanem azokat is rávegyék a mozgásra, akik ülőmunkájuk mellett nem sportolnak önszántukból semmit.
A cégek szerint mégis érdemes lehetőségként bedobni a sportot, mert
a kollégák egymást is motiválják.
Ha a sokat ülők látják, hogy egyesek munka után kocogni, úszni, edzőterembe mennek, hétvégén kirándulnak és versenyekre készülnek fel, ők is jobban kedvet kapnak hozzá. De ehhez az kell, hogy a sport, az aktív időtöltés szem előtt legyen, illetve a lehetősége fel legyen ajánlva.
A kütyük egyszerűbbé tehetik a részvételt, hiszen viselni őket nem fáradtságos, és miután az emberek szembesülnek azzal, milyen keveset mozognak, ha nem is kezdenek el maratonra készülni, talán többször választják a lépcsőt a lift helyett, vagy sétálnak néhány utcányit hazafelé menet.
Életmód-tanácsadó karórába zárva
Az okos csuklópántok a hordható technológiai eszközök népszerű változatai. A karórára emlékeztető kütyük funkciótól és gyártótól függően széles árpalettán mozognak.
Egy gyors piaci áttekintés után úgy találtuk, hogy egy egyszerű, „nem okos” lépésszámláló már pár ezer forintért beszerezhető, az okos aktivitásmérők (amelyek a hét minden napján, 24 órán át „szolgálatban vannak”, naplózzák az alvást és az elégetett kalóriákat) 15 ezer forintnál kezdődnek, de egy márkásabb, sokat tudó darabra minimum 30 ezert rá kell szánni.
A speciális, aktív, illetve élsportolóknak kifejlesztett edzéscél-követők ára ötvenezertől indul. Az egyik legnagyobb hazai sportszerforgalmazó üzletében a legdrágább ilyen kütyü 150 ezer forintba került, de a piacon ennél jóval drágább termékek is vannak.
Az okos karpántok adatait mobiltelefonra letöltött applikációk segítségével lehet elemezni és elmenteni. Aki ilyen eszközt szeretne venni, feltétlenül nézzen utána, hogy kompatibilis-e a mobiltelefonjával vagy táblagépével.
A Fitbit, amelyet a közelmúltban jegyeztek a New York-i tőzsdén, különböző tanulmányokra hivatkozva azt mondja, a wellnessprogramokra
általában a munkavállalók 20 százaléka jelentkezik belső motivációból,
a termékük segítségével viszont ez a szám rövid idő alatt 40, majd akár 80 százalékra emelkedhet. A cég azt szokta javasolni, hogy a vezérigazgatók mindenképpen vállalják a kihívást a példamutatás miatt, és feltétlenül jutalmazzák a jó teljesítményt.
|
James Park Fitbit-vezérigazgató a cég tőzsdei bejegyzésének a napján, június 18-án. Nekik is vállalniuk kell a kihívást
Lucas Jackson / Reuters |
A Fitbit riválisa, a Jawbone sokkal holisztikusabban közelíti meg a fitneszt – mondja a piaci szereplőket jól ismerő Ryan Martin. Az ő programjuk például arra is figyelmezteti a dolgozót, hogy álljon fel és nyújtózkodjon egyet, ha az aktivitásmérő azt érzékeli, hogy az illető túl hosszú ideje nem mozdult.
Adatvédelmi aggályok
A hordozható technológiákkal kapcsolatos legnagyobb félelem a szenzitív adatok kiszolgáltatása. Elvégre: mi köze egy cégnek a munkavállalói életmódjához, egészségi állapotához?
A BP és az Autodesk azt állítja, hogy nem értékelik ki részletesen az egyes munkavállalókat, csak az összesített eredményekkel dolgoznak – tehát például azzal, hogy egy hónap alatt hány ezer lépést tett meg valaki, az alkalmazottak – így az Autodesknél dolgozó Clay és Blake – pedig azt mondják, egyikük sem bánja, hogy a vállalat hozzáfér ezekhez az adatokhoz, hiszen eleve önként szálltak be a programba.
|
Torna a lemenő nap fényénél Madridban. Van program, amely arra is figyelmeztet, ha fel kell állni
Sergio Perez / Reuters |
A gartneres Annette Zimmermann szerint ez a trend hamarosan el fog terjedni Nagy-Britanniában és Nyugat-Európában, de különböző üzleti modellek fognak kialakulni az egyes államokban. „A kutatások azt mutatják, hogy még ha kezdetben az emberek óvatosak is a személyes adataik megosztásával, később hajlandóak lesznek rá, feltéve, hogy kapnak valamit cserébe.”
Az adatvédelmi aktivisták szerint viszont ezen eszközök vállalati alkalmazását önkéntesnek kell tekinteni,
máskülönben a módszer etikátlan és törvénytelen
is.
