Hatalmas mínuszokkal riogat a Quaestor

Vagyis a szabályozásban korában is szereplő, senki által nem vitatott, Buda-Cash- és egyéb ügyfeleknek is járó hatmillió forintig járó kártalanítást megkapják a Quaestor-kötvényesek, az a fölötti, 30 millióig terjedő részt azonban egyelőre nem. Csak akkor, ha az Alkotmánybíróság elkaszálja a két beadványt.

Egyelőre megtippelhetetlen, hogy dönt a testület. Nagyjából azt kell eldönteni, hogy 32 ezer ügyfél átverése nemzetgazdasági szintű ügy vagy sem. Ha igen, akkor lehet extra és személyre szabott rendelkezést hozni az ő kártalanításukra, ha nem, akkor nekik sem jár több hatmilliónál. A beadványokban a törvény megsemmisítését kérik, vagyis arról nincs szó, hogy ácsingóznának a 30 milliós kártalanításra.

Az ügyet valószínűleg az Alkotmánybíróság döntése sem teszi teljesen tisztává. A kötvények mellett ugyanis az ügyfelek értékpapírokat – részvényeket és állampapírt – is tartottak a Quaestornál, amely vagyonelemek nem érintettek a mostani kártalanításban. Az külön sztori lesz, ki hogyan és mit kap vissza onnan.

A brókerrendszeren kívül nyilvántartott idegen értékpapírok összértéke 1,75 milliárd forint, emellett az ügyfeleket megillető pénzeszközök 2,2 milliárd forintot tesznek ki. A brókercég tulajdonában 390 millió forint értékű részvény, 2,3 milliárd forint értékű államkötvény és 1,27 milliárd forint diszkontkincstárjegy van. Emellett nem igazán vehető komoly értéknek a csoport kibocsátotta kötvény vagy a leányvállalatokkal szembeni követelés. A brókercégnek komoly ingatlan vagyona nincs.

Összességében tehát bajosan lehet a társaságtól bármit is követelni, vagyis ha az ügyfelek pereskedni is hajlandók, akkor az egész csoport felszámolásával van csak esélyük a követelésük töredékének visszaszerzésére – úgy tíz év távlatában.