Azt tudjuk, hogy a modern ember nagyjából 50-60 ezer évvel ezelőtt hagyta el Afrikát és vándorolt Délkelet-Ázsiába és Óceániába. Azt is tudjuk, hogy az európaiak és az ázsiaiak útjaik idővel elváltak, csak azt nem tudjuk pontosan, hogy mikor. A mai európaiak hidbrid fajtának tekinthetők – írta a New Scientist -, több korai népesség génállományát hordozzák magukban. Több kutatócsoport is azt kutatja, hogy honnan ez a változatosság.

Az általánosan elfogadott feltevés szerint három csoport keveredett Európában az idők folyamán többször is. A Koppenhágai Egyetem kutatói az imént említett 37 ezer éves férfi génállományát vizsgálták és azt találták, hogy szoros kapcsolatban áll a korai európai halászó-vadászó népekkel, a kortárs európaiakkal és a Szibériában élőkkel, de nem került kapcsolatba a kelet-ázsiaiakkal, ami arra utal, hogy az európaiak és az ázsiaiak ekkor már elszakadtak egymástól.

Napokon belül ez a második ilyen jellegű bejelentés. A közelmúltban arról számoltunk be, hogy egy negyvenötezer éves, Szibériában talált csontmaradvány DNS-ének segítségével arra a következtetésre jutottak a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai, hogy a ma élő modern ember őse a neandervölgyiekkel nagyjából 50-60 ezer éve keveredhetett.

A kutatócsoport magyar tagja, Viola Bence (aki akkor egy pekingi konferencián tartózkodott) e-mailben arról tájékoztatta lapunkat, hogy a szibériai ember egy olyan populációhoz tartozott, amelyik ugyanolyan távol áll az európai és ázsiai populációktól. De a legmeglepőbb az, hogy egy „szellem-populácio" tagja, vagyis nincsenek mai leszármazottai. Úgy vélték, hogy a 39 ezer évvel ezelőtti rövid, de nagyon hideg periódus lehet ebben a bűnös – emiatt valószínűleg Szibéria nehezen volt lakható.

A kosztyenki ember genomjának csupán kis százaléka származik a neandervölgyiektől, a keveredés körülbelül 54 ezer évvel ezelőtt történt. Ugyanakkor a kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy a keveredés később megismétlődött volna, noha a két népesség hosszú évezredeken át egymás mellett élt Európában – egészen a neandervölgyiek 30 ezer évvel ezelőtti kihalásáig.
Az új bejelentést Viola Bence (ezúttal Kanadából írva) úgy értékelte, hogy a dán szerzők azt igazolták, hogy 37 ezer éve már a későbbi európaiakhoz rokonságban álló emberek éltek az orosz sztyeppén. „Ez érdekes, mert mi azt találtuk, hogy a 45 ezer éves szibériai combcsontunk egy olyan populációból származik, amelyik nem rokona a mai európai vagy ázsiai populációknak. Ez is támogatja a hipotézist, hogy valamikor 45 és 36 ezer év között populációcsere történt, talán mert egy hidegebb klíma kipusztította az első csoportot."