Megszületett a világon az első gyermek, aki háromszülős mesterséges megtermékenyítéssel jött a világra - adta hírül a New Scientist tudományos folyóirat.

Az ember már csak ilyen: mindenki pontosan meg tudja állapítani, ha a másik hülyeséget csinál. Lehet persze az egészet ésszerűtlen magatartásként is felfogni. Egy fiatal kutatókból álló csoport vizsgálataiból kiderült: a „hülyeségfaktort” tekintve a mosónők és a professzorok között nem is olyan nagy a különbség.

Titkos tanácskozást tartott kedden 150 tudós, jogász és vállalkozó zárt ajtók mögött a Harvard Egyetemen az élőlények, így az ember örökítőanyaga, a teljes DNS mesterséges előállításáról. A megbeszélés napirendjén nemcsak a genom létrehozása, de megváltoztatása is szerepelt.

Az embergyerek magától jön rá az eszközhasználatra, ha új feladatot kell megoldania, ebben nagyon hasonlít a vadon élő nagy emberszabásúakra - figyelték meg kutatók, cáfolva ezzel azt a nézetet, hogy a gyerek csak környezetétől tanulhatja meg az eszközhasználatot.

Az első Neander-völgyi ember géntérképének feltérképezése óta beszéltek arról a kutatók, hogy valamilyen genetikai kapcsolat lehet fajunk és legközelebbi elődje között. A további vizsgálatok során kiderült, az Afrikát elhagyó modern ember génjeinek 1-4 százaléka Neander-völgyi ősöktől származik. A két faj keveredését a tudósok 50-60 ezer évvel ezelőttre tették, ám nem találtak modern emberi géneket a Neander-völgyi maradványokban. Eddig.

Az emberi szagot utánzó illatot kibocsájtó LED utcai lámpát fejlesztettek ki az egyik maláj egyetem kutatói. A szél- és napenergiával működő szerkezet a nagyobb áradások során is használható.

Egy számítógépes algoritmus gyorsabban és pontosabban tudja kiszámítani az ember viselkedését, mint egy másik ember. A híres bostoni MIT mesterséges intelligenciával foglalkozó laboratóriumában született eredményről egy jövő heti adatkezeléssel és elemzéssel foglalkozó párizsi konferencián számolnak be a kutatók.

Egy új, eddig ismeretlen emberszerű lényt fedeztek fel egy dél-afrikai barlangrendszer kamrájában. A Johannesburgtól nagyjából 50 kilométerre található Rising Star (Felkelő Csillag) nevű barlangban tizenöt részleges csontváz a maga nemében a legjelentősebb afrikai lelet. Sőt, a felfedezés a kutatók szerint átírhatja az emberré válás folyamatára vonatkozó eddigi ismerteinket.

A modern ember őse hátat fordított a fának, és egyre ügyesebb eszközhasználattal szerzett előnyt a többi állattal szemben. Ezt az életmódváltást a váll anatómiai átalakulása is segítette. Tudósok most arra keresnek választ, melyik majommal osztozunk ebben a képességben, és mit profitálhat ebből a mai ember.

Rendes magyar ember nem menekül. Nem tölti idejét utcán, pályaudvarokon, vonatra, regisztrációra, meleg ételre, hideg vízre várva. Rendes magyar...

Kétmillió éve az emberi kéz már egyáltalán nem fejlődött – vélik egy nemzetközi kutatócsoport tagjai a tanzániai Olduvai-szurdokban feltárt 1,84 millió éves ujjcsontmaradvány vizsgálata alapján, a fosszília szerintük a legkorábbi „modern emberszerű kéz” részét képezheti.

Közel félmillió évvel ezelőtt egy ősünket meggyilkolták. Valaki két brutális ütést mért a fejére, betörte áldozata koponyáját, ami a halálát okozta.

A világon elsőként kínai tudósok piszkáltak bele emberi embriók génszerkezetébe – az eredményről a Protein & Cell online folyóirat számolt be. A világ két legtekintélyesebb tudományos folyóirata, a Nature és a Science etikai okokra hivatkozva nem közölte le a beszámolót, csak a Nature hozta a honlapján.

Az ebek ösztönösen megérzik, kiben bízhatnak, és amelyik embert megbízhatatlannak ítélik meg, többé nem hallgatnak rá.

Az év sztorija a tíz éve felbocsátott Rosetta űrszonda automata leszállóegysége, a Philae landolása volt a félmilliárd kilométerre száguldó aprócska, pár kilométeres, gumikacsa formájú üstökösön. Azóta is sokan kérdezték, miért volt oda a világ ennyire ettől az űrkalandtól, hiszen a robot energiája nagyon hamar kimerült.

Mint kiderült, egy 37 ezer éve élt férfi maradványait találtak meg 1954-ben, Délnyugat-Oroszországban, a Don-folyó partján. A legidősebb, már európainak tekinthető ember (kosztyenki férfi) genomjának a Science folyóiratban most megjelent elemzése azt mutatja, hogy a kontinens lakóinak génállománya már legalább 30 ezer éve kialakult.