Áprilisban a NASA kutatói a Szaturnusz külső gyűrűjének szabálytalanságából a Cassini szonda adatai alapján felfedezték a gyűrűs bolygó 64. holdját, melyet Peggynek neveztek el. Egy már ismert holdon, az Enceladuson viszont óriási vízkészletek nyomát észlelték.
Szintén áprilisban a Kepler-űrteleszkóp a Földtől 490 fényévnyire olyan Föld típusú, a mienkéhez hasonló nagyságú bolygót fedezett fel, mely az ún. lakható zónában kering vörös törpe típusú csillaga körül, s valószínűleg víz is van rajta. A Kepler–186f-re keresztelt égitestről az eddig ismert exoplanéták közül a leginkább sejthető, hogy életet is rejt.
Decemberben a Gale-kráterben mozgó Curiosity marsjáró talált szokatlan eloszlásban és mennyiségben metánt a vörös bolygón, s szerves vegyületeket egy kőzetmintában, ami az eddigieknél is nagyobb valószínűséggel sejteti a hajdani élet nyomait.
Októberben a repülőiről ismert Lockheed Martin vállalat mérnökei fontos áttörésről számoltak be a magfúzióval működő reaktorok kutatásában. Az eredmény állítólag évtizednyi közelségbe hozza a kisméretű, több tízezer háztartás ellátására alkalmas reaktorok megjelenését. Igaz, a feltételezett asztali fúziós reaktor műszaki megoldásairól a bombasztikus bejelentéshez képest vajmi kevés szivárgott ki.
|
| A robot házvezetőnő egy személyiség |
A technika háza tájáról júliusban értesülhettünk az első olyan robotról, amelyet egy család kiszolgálására fejlesztettek ki. A meglepő intelligenciával és szinte saját személyiséggel rendelkező amerikai Jibo egy házvezetőnő teljes repertoárját elvégzi – ígérik a személyi asszisztens tervezői, akik 2014 végén piacra is dobták az 500 dolláros, leginkább talán egy asztali hangszóróra hajazó kütyüt. Elkészült az első grafénből való hajlékony kijelző a Cambridge-i Egyetemen, ami az ilyen szerkezetek új generációja felé nyitja meg az utat.
Óriási fejlődést láthatunk a kézprotézisek területén. Két tavalyi eredmény ezt tanúsítja. Egy amerikai bionikus karral márciusban dobkoncertet adott egy végtagjait elvesztett zenész. Egy svájci–olasz fejlesztésnek köszönhetően pedig a kézprotézis használója az orvostudomány történetében elsőként újra érezni kezdte az érintést, miután a sebészek beleépítették a műkézbe a férfi idegeit.
És már itt is vagyunk az élettudományi-biológiai eredményeknél. Októberben izgalmas, mondhatni, tudományos-fantasztikus, vagy inkább vámpírmozikra emlékeztető eredményről kaptunk hírt: Alzheimer-kóros kaliforniai pácienseken kezdtek vérátömlesztést fiatal, egészséges önkéntesek vérplazmájával.
|
| A laboratóriumban készült műhüvely |
A meglepő kísérletet többéves, egereken végzett vizsgálatok alapozták meg. Idős egerekbe fiatal egerek vérét töltötték, és az öreg rágcsálók valósággal megfiatalodtak agyilag és testileg egyaránt. A kísérletet nem más szervezi, mint a Stanford School of Medicine, tehát nem áltudományos próbálkozásról van szó. Most már csak az eredményekre leszünk kíváncsiak.
Áprilisban lapunk is beszámolt a laboratóriumban fejlesztett hüvelyről, melyet első ízben egy ritka rendellenesség miatt vagina nélkül született mexikói asszonyba ültettek be. Azóta a hölgy már menstruál, az új szervet nemi együttlét során használta is, és készen áll a gyermekáldásra. Az úttörő beavatkozást végző észak-karolinai sebész most a mesterségesen gyártott hímvessző előállítására koncentrál.
Júliusban az amerikai főváros egyik kórházának orvosai egy epilepsziás nő mély agyi stimulációja közben az agy egy bizonyos régiójának nagyfrekvenciás elektromos ingerlésével véletlenül kikapcsolták az illető öntudatát, majd az ingerlés megszűntével a páciens visszanyerte eszméletét. A tudatért felelős régió felfedezéséhez azonban egy kísérlet nem elég, ezért további vizsgálatokat tartanak szükségesnek.
A fúrás és injekció nélküli fogászati kezelés akár már három év múlva a gyakorlat része lehet egy brit módszer szerint a fogszuvasodás gyógyításában. Ennek lényege a sérült fog regenerációja a kalcium- és foszfátbevitel felgyorsításával. Az eljárás során először kijavítják a sérült fogzománcot, majd a szükséges elemeket gyengeáram segítségével irányítják a sérült helyre.
Nem orvostudományi bravúr, de a biológia egyik „szent Grálja”, a fotoszintézis „megbütykölése” felé vezető úton értek el jelentős sikert amerikai és brit tudósok, amikor kék-zöld algákból kivont génmódosított enzimekkel a természet egyik legbonyolultabb folyamatának azt a lépését pörgették fel, amelyik a szén-dioxidból készít cukrokat. A kísérlet ígéretes, ám továbbiakra van még szükség a végső cél eléréséhez.
|
| A valaha élt legnagyobb szárazföldi állat, a titanoszaurusz |
A múlt feltérképezésében segített két érdekes felfedezés. Egy kínai kutatás az emlősök megjelenését legalább negyvenmillió évvel tolja távolabb korunktól, mint ahogy korábban gondolták. Eddig a tudósok úgy hitték, hogy az első emlősök 160–170 millió évvel ezelőtt jelentek meg, ám a legújabb vizsgálatok a mókusszerű emlősök maradványait 200–220 millió évesre teszik.
Argentin paleontológusok eközben kiásták a valaha élt legnagyobb állat, a titanoszaurusz csontjait. A legnagyobb, mintegy 40 méter hosszú dinoszaurusz 80 ezer kilogrammot (14 elefántnyit) nyomhatott, növényeket evett, viszont „csak” 95 millió éve élhetett a mai Patagónia területén.
Két, a világsajtót is megjárt régészeti felfedezés Anglia múltjába vezetett vissza. Brit és osztrák kutatók a híres Stonehenge alatt geofizikai módszerekkel egy halom, eddig teljesen ismeretlen struktúrát fedeztek fel, köztük 60 hatalmas oszlopot és egy fából készült, temetkezési célra szolgált épületet, ami a Stonehenge-nél is háromezer évvel régebbi. A három méter mélységig átpásztázott 12 négyzetkilométeres területen halomsírok tucatjait, kör alakú földsáncokat, kőtömböket, mesterséges gödröket, árkokat és töltéseket azonosítottak, de felfedeztek 17 szentélyt is.
És végül december elején közölte a Nature Communications, hogy DNS-elemzés alapján a korábban egy parkoló alatt megtalált csontváz valóban III. Richardé, sőt a kutatók elkészítették a hírhedt király teljes géntérképét is. Ez volt egyébként máig a legrégebbi, ismert személyről készült DNS-analízis.
De hogy ne a múlttal zárjuk 2014 tudományos toplistáját, igazán jövőbe mutató eredmény, hogy egy német–francia kutatócsoport a bűvös 40 százalékos határt átlépve, 46 százalékra tornászta fel a napelemek hatásfokát, vagyis a napenergia ekkora részét tudják átalakítani villamos energiává. Ez pedig valóban reményt keltő siker a megújuló energiák hatalomátvétele felé vezető úton.
