Az élettelen testet egy közös temetkezési helyre vonszolta, majd a 14 méter mély gödörbe vetette. 430 ezer éven át rejtve maradt, hogy ez a lény nem természetes halállal hunyt el. A PLoSOne folyóiratban tudósok egy csoportja most tárta fel a legősibb ismertté vált bűneset részleteit.

A koponya 27 másik egyén maradványai között került elő. Nagyon keveset tudunk az áldozatról – nem tudni, hogy nő volt, vagy férfi, hogy milyen életmódot folytatott –, de az biztos, hogy ő volt a világ első gyilkosságának áldozata, melyre fény derült. Az Észak-Spanyolországban előkerült koponya ötven darabra esett szét az idők folyamán. A csontok összeillesztése után derült ki, hogy a bal szem felett, a homlokon két lyuk található.

Lehetséges, hogy ősünk esés vagy vadászat során sérült meg, de a kutatók sokkal valószínűbbnek tartják, hogy egy másik társa vágta fejbe. A törésen nem látni a gyógyulás jeleit, tehát a szemtől szembe támadó csapása halálos volt. Véletlennek sem nevezhető a dolog, hiszen kétszer véletlenül ritkán sújt valaki ugyanoda. Az esetről beszámoló Washington Post szerint ez a legrégebbi bizonyíték emberek közötti halálos erőszakra. „A gyilkosság régóta jellemzi az emberiséget” – véli a cikk társszerzője, Rolf Quam, a Binghamton Egyetem munkatársa. A másik szerző, Nohemi Sala szerint még Sherlock Holmes sem tudná kideríteni, hogy mi vezetett a gyilkossághoz.

Az áldozat a Homo heidelbergensis egyik képviselője volt – a 700-200 ezer évvel ezelőtt élt heidelbergi embert tartják sokan a Neander-völgyi ember és a modern ember közös ősének. Ez a lény vadászott először nagy testű állatokra és ugyancsak elsőként épített magának menedéket. És elképzelhető, hogy a heidelbergi ember törődött először halottaival, hiszen 28 csontváz nem kerülhetett véletlenül egy helyre. Talán nemcsak az első gyilkosok, hanem az első tudatos gyászolók is közülük kerültek ki.