Eddigi ismereteink szerint kétmillió éve jelent meg Kelet-Afrikában az első ismert, az emberek (Homo genus) közé sorolt faj, amelyet ügyes embernek (Homo habilisnak) nevezünk. Agytérfogata nagy volt testéhez képest (mai ember agytérfogatának nagyjából a fele), két lábon járt és eszközöket készített. A Homo naledi-nek nevezett új lény is a Homo genus-ba sorolható, a csoport első tagja lehetett – erről a dél-afrikai Lee Berger professzor nyilatkozott a BBC News-nak. Berger szerint ez a lény nem a hiányzó láncszem, hanem híd a primitívebb két lábon járó főemlősök és az emberszerű lények között.

„Egyre több fajt találunk ebből az időszakból, ami azt sugallja, hogy a természet kísérletezett. Több különböző lény élt Afrika különböző részein. Ezek egyikéből fejlődött ki az ember" - értékelte az eredményt Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum professzora.

A Witwatersrand Egyetemen őrzött nagyjából 1500 csontmaradvány között csecsemők és idősek, férfiak és nők csontjait egyaránt megtalálni. A koponya alapján megállapították, hogy a Homo naledi agya akkora volt, mint egy mai gorilláé. Ugyanakkor az apró fogai, hosszú kezei és emberszerű lábai azt sugallják, hogy nem majomról van szó. Nem kizárt, hogy eszközöket használt, de roppant görbe ujjai miatt nem lehetett ezermester.

A National Geographic Society által finanszírozott feltáró munka legkülönösebb eredménye, hogy a hárommillió éve élt lények több száz csontját egyetlen kamrában találták meg. Ez arra utal, hogy több generáción keresztül tudatosan temették erre a helyre az elhunyt hozzátartozókat. Ha ez igaz, abból az következik, hogy a Homo naledi képes volt rituális viselkedésre és esetleg a szimbolikus gondolkodásra – ilyen képességeket csupán a 200 ezer évvel ezelőtti emberekkel kapcsolatban feltételeztek eddig.