galéria megtekintése

Már több mint százezer éve kamatyoltunk a Neander-völgyiekkel

18 komment


Palugyai István

Az első Neander-völgyi ember géntérképének feltérképezése óta beszéltek arról a kutatók, hogy valamilyen genetikai kapcsolat lehet fajunk és legközelebbi elődje között. A további vizsgálatok során kiderült, az Afrikát elhagyó modern ember génjeinek 1-4 százaléka Neander-völgyi ősöktől származik. A két faj keveredését a tudósok 50-60 ezer évvel ezelőttre tették, ám nem találtak modern emberi géneket a Neander-völgyi maradványokban. Eddig.

Most azonban megtört a jég, s a neves amerikai Cold Spring Harbor Laboratory vezetésével felállt nemzetközi kutatócsoport egy Szibériában talált Neander-völgyi csontmaradványból kinyert genomban legalább egyszázaléknyi modern emberi géneket talált. Ráadásul elemzésük szerint az ehhez vezető ősi találka a korábban sejtettnél 40-50 ezer évvel korábban, százezer éve történhetett.

Fotó: Nikola Solic / Reuters

A Nature hasábjain szerdán megjelent eredmény egy nagy csapdahelyzetet rejt. Az eddig tudásunk szerint a modern ember 60 ezer évnél nem korábban vándorolt ki Afrikából, a Neander-völgyiek nyomát viszont fajunk minden, Afrikán kívül megtalált ősi maradványában megtalálták, az ottani leletek azonban nem tartalmaztak ilyen nyomot. A mostani felfedezés tehát azt sugallja, hogy az értelmes ember a korábban hittnél előbb elhagyta Afrikát.

 

Korábban is voltak erre utaló jelek, sőt, egy tavalyi kutatás egy Dél-Kínában talált modern emberi fogat 80-120 ezer évesre becsült, 2014-ben pedig a szaúdi sivatagban is találtak több mint százezer éves modern emberi leleteket.

Ami a Szibériában talált Neander-völgyi csontmaradványt illeti, tulajdonosa vélhetően inkább egy modern férfi és egy Neander-völgyi anya nászából születhetett. Az 1-7 százaléknyi mai emberi gén alapján kutatók úgy vélik, nem közvetlen leszármazottról, hanem egy korábbi keveredés több generáció utáni utódjáról lehet szó. Valószínű, hogy a keveredés bármilyen irányból jött, az utódok sikeresen integrálódhattak mindkét embertípus közösségébe.

Korábban a tudomány azt gondolta, a Homo sapiens sapiens megjelenésével a Neander-völgyiek kihaltak. Ez az elképzelés az új eredmények fényében nagyon mechanikusnak tűnik, inkább a hosszú időn keresztül való egymás mellett élés lehetett az igazság.

Egy másik alapprobléma a faj kérdése. Ha a modern ember más faj lenne, mint a Neander-völgyi, akkor a fajfogalom értelmében nehezen képzelhetők el termékeny utódok. Ezért, ahogy Fred Smith, az Illinois Állami Egyetem antropológusa a Christian Science Monitornak elmondta, a modern ember és a Neander-völgyi inkább egy faj alfajainak nevezhetők. Adam Siepel, a Cold Spring Harbor Laboratory kutatója ehhez annyit tett hozzá, jóllehet a modern fajdefiníció ebben az esetben nem teljesen érvényes, bizonyos jelekből azonban úgy tűnik, a két típus utódai valamelyest csökkent termékenységgel rendelkezhettek.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető