A stressz és a kimerültség korai jeleit éppen az izzadságból szeretné kimutatni, ennek érdekében a sugárhajtómű-kutatásokból átemelt know-how és a nanotechnológia segítségével ragtapaszszerű, vezeték nélküli szenzort fejleszt a GE.

A formálódó szenzor a hétköznapi életben is jól használható lenne. A szellemi és fizikai kimerülés előrejelzésével nagyban segíthetné például a forgalomirányítók, tűzoltók, pilóták és sok más hivatásos munkáját.

A spanyol teniszcsillag, Rafael Nadal februárban a French Openen. Valóságos aranybánya Jean-Paul Pelissier / Reuters

„Olyan apró, vezeték nélküli szenzorok kifejlesztésén dolgozunk, amely a stressz- és energiaszintünket befolyásoló, verejtékben előforduló biológiai markereket mérik" – beszélt az elképzelésről Scott Miller, a GE Global Research Center határfelületi és nanoszerkezetek laboratóriumának vezetője. Mindez ugyan vérvizsgálattal is elvégezhető, az amerikaiak azonban a stressz és kimerültség korai jeleit az izzadságból szeretnék kimutatni.

A verejtékmirigyekből kétféle ismert; az apokrin és ekkrin. Az előbbiek találhatók például a hónaljban. Nagyobbak az ekkrin mirigyeknél és az izzadsággal egy kissé tejszerű anyagot választanak ki, amely a testszagot is meghatározza. Az ekkrin mirigyek a teljes testfelületen megtalálhatók, és híg, szagtalan folyadékot állítanak elő, lényegében sóoldatot.

A nanotechnológiai eljárással készülő szenzorokban lévő receptorok az izzadtságban található anyagokkal reagálnak, magukhoz vonzzák a biomarkereket és elektromos jellé alakítják azokat. Ezek a jelek egy vezeték nélküli hálózaton keresztül bekerülnek egy adatbázisba, amit a rendszer kiértékel és jelez, ha az ember túlhajtotta magát.

Az amerikai légierő már érdeklődik a projekt iránt. Ott a pilótáikat ellenőriznék a módszer segítségével, hogy ezáltal javíthassanak teljesítményükön. A GE kutatói szerint egy nap elektrolitok, metabolitok és egyéb, betegséggel kapcsolatos molekuláris markerek elemzésére is használhatók lesznek a szenzorok.