Anyagi világunk minden egyes részecskéjének a fizikai elvek alapján elvileg rendelkeznie kellene egy antianyag párral. Miért nincs mégis annyi antianyag, amennyinek az Ősrobbanáskor egyenlő mennyiségben kibocsátott anyag-antianyagból adódóan elvileg lennie kellene?

A fizikusokat régóta foglalkoztató rejtély újabb elemmel bővült: első ízben sikerült megmérni az antianyag-részecskéket összetartó erőt. Ehhez amerikai kutatók a Brookhaven Nemzeti Laboratórium RHIC részecskegyorsítója segítségével aranyatomok ütköztetéséből kis mennyiségű antianyagot állítottak elő.

A kutatók különösen erős magfizikai kölcsönhatást észleltek a keletkezett antiprotonok között. Normális esetben az anyag atomjainak magjait az erős kölcsönhatás tartja össze. A Nature-ben közölt kísérlet bebizonyította, hogy ez az ellenkező töltésű antiprotonok között is működik.

Ha másképp lenne, akkor az magyarázná azt az aránytalanságot, amely a Világegyetemben megfigyelt antianyag csekély mennyiségét jelenti. Aihong Tang és munkatársai ezért más magyarázatot keresnek a különbségre. Úgy vélik, a neutrínóknak is lehet antipárjuk, és az Ősrobbanás után az ezek kölcsönhatásában bekövetkezett változás vezethetett talán az anyag mennyiségi fölényére. Ez azonban még csak elmélet.