Nincs semmilyen titok abban, hogy tíz év alatt egy pekingi telephelyről indult ötvenfős cégből Ázsia legnagyobb, négyezer-hétszáz huszonéves átlagéletkorú munkatárssal, köztük legalább ezer kutatóval működő genetikai központjává váltunk – mondja Huanming Yang, a Beijing Genomics Institute igazgatótanácsának elnöke.
Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében, az MTA székházában tegnap megnyílt Tudományos Világfórumra érkezett Huanming Yang a hitet említi kulcsként. Azt, hogy biztosak voltak benne: a genomika – az örökítőanyagban lévő információkat a számítógépes biológia segítségével feldolgozó tudományág – az élettudomány jövőjét jelenti, amelynek a mezőgazdaságtól az orvostudományig számtalan alkalmazási lehetősége van.
Már az alapítás, de a további működés sem volt éppen átlagos Kínában, hiszen 1999-ben nonprofit kezdeményezésként indultak, majd része lettek az akadémiai hálózatnak. Ugyanakkor, mint a kutató mondja, „túl őrültek voltunk számukra”, így elváltak útjaik, s magáncégként folytatták, amely állami támogatást is élvez. Szerencséjükre jókor, az USA-ban szerveződött humán genom projekt, az emberi genom feltérképezése idején indultak, és a nagy nemzetközi munka egy százalékát ők végezték el, ami nagy lökést adott a továbbiakhoz.
A mendeli alapokon nyugvó genetika egyébként – korábbi szovjet hatásra – a kulturális forradalom alatt Kínában is burzsoá tudománynak számított, és ennek hatása még e korszak után is sokáig érződött. Az amerikaiak mégis bíztak a fiatal cégben, bár az elnök is elismeri, hogy ebben szerepe volt az alapítók nyugati tanulmányainak, tudományos tapasztalatainak.
A kutatók elkészítették az óriáspanda géntérképét is Alex Lee / Reuters
A központ időközben Sencsenbe, egy volt cipőgyár nyolcemeletes épületébe költözött, ahol szekvenáló automaták százai gyártják sorozatban a géntérképeket. Ilyen vonatkozásban a BGI mára világelső. Huanming Yang fontosnak tartja fejlődésük szempontjából a rizs, majd a selyemhernyó genomjának feltérképezését. Kutatóik az összes, mintegy negyven hernyófajta genomját és több mint háromezer rizsváltozat géntérképét rajzolták fel, ami a korszerű nemesítés alapja.
A BGI kutatói egy sor uborka- és csicseriborsó-fajta genomja mellett jó érzékkel vetették rá magukat a Kínában szimbolikus jelentőségű állatfajok örökítőanyagára, és ők készítették el az óriáspanda, a jak és a kihalástól veszélyeztetett tibeti antilop géntérképét is. Mint az intézet vezetője hangsúlyozza, ezekhez az eredményekhez nemcsak génkiolvasó gépekre, hanem megfelelő szoftverre is szükség van.
Az intézetben dolgozták ki azt az algoritmust, a de novo módszert, amellyel jelentősen felgyorsult a gének kémiai szerkezetének megállapítása. Az amerikai géppark beszerzéséhez 1,58 milliárd dolláros hitelt kaptak a Kínai Fejlesztési Banktól, amit már majdnem teljesen vissza is fizettek. Közben két éve megvették az úgynevezett szekvenáló automaták harmadik legnagyobb amerikai gyártóját.
Huanming Yang Földi Imre
A BGI még nincs a tőzsdén, de az elnök szerint a pénz megvan hozzá. Kínában egyébként szinte biotechnológiai „Szilícium-völgy” alakul, hiszen már kétszáz hasonló profilú kis és közepes cég működik, amelyek számára a BGI a minta és a munkatársak forrása, ugyanis a legtöbbnél az itt képzett bioinformatikusok dolgoznak – mondja Huanming Yang.
Szúrás nélküli géntesztjük eddig már 700 ezer esetben segített magzati korban a Down-szindróma kockázatának korai feltárásában. Az etikai vonatkozásokra odafigyelnek, a genetikai diszkriminációt pedig olyannyira elítélik, hogy az intézet portáján is alkalmaznak Down-kórosakat.
A BGI-t nem érinti az emberi embriókon végzett kantoni manipuláció, amelyről áprilisban jöttek a hírek, és amely miatt nemzetközi hírű tudósok moratóriumra szólítottak fel. A sencseni intézetben nem használják a minden eddiginél pontosabb génátszabó módszert, a CRISP/Cast, s
embriók vagy állatok génmódosításával sem foglalkoznak
– húzza alá az elnök.
Számukra, magánintézményként ez vörös vonal, amelyet soha nem akarnak átlépni. Az átláthatóság viszont elsődleges.
Ennek figyelembevételével tenyésztették ki a házikedvencnek szánt, legfeljebb 15 kilós mikrosertéseiket, amelyeket nemrég mutattak be. Itt sem idegen géneket ültettek be, hanem egyszerűen bizonyos géneket „kiütöttek” a malacok genomjából. Egyelőre önkéntesek figyelik a disznócskákat, s csak hatósági engedélyek birtokában jöhet szóba eladásuk.
Jelentősek nemzetközi együttműködésben végzett ikerkutatásaik, amelyektől bizonyos genetikai jellemzők meghatározását várják. A kognitív képességek genetikai összefüggéseit pedig húszezer, a világ minden részéről toborzott, 150-nél magasabb IQ-jú önkéntes genomjának vizsgálatával szeretnék felmérni. Eddig több mint 60 ezer ember géntérképét készítették el. Tekintélyes az a tanácsadói kör is, amelyet olyan tudósok, köztük Nobel-díjasok alkotnak, mint James Watson, John Sulston és mások.
A génmódosítással kapcsolatos európai félelmekkel kapcsolatban Yang professzor úgy véli, a kutatóknak egy eredmény bevezetésekor figyelembe kell venniük a lakosság és a média véleményét. Kínában sok gazda úgy véli,
a lakosság élelemmel való ellátásához a hagyományos eljárások már nem elegendőek.
Európában nincs szükség ilyen mértékű termésnövelésre, érthető a húzódozás.
A BGI egy emberi géntérkép árát már ezer dollár alá szorította, de a jövő egy ilyen, mindenképp bizalmas ismeret esetében az ingyenesség lehet, s az árat akár az egészségbiztosító fogja kifizetni – vizionálja lapunknak a jövőt Huanming Yang.
