galéria megtekintése

Húszmilliárdos bónusz landolt Orbán bizalmasánál

17 komment


Marnitz István

Nagylelkű gázszerződéseknek köszönhetően három év alatt körülbelül húszmilliárd forint kerülhetett az állami tulajdonú MVM helyett a MET-hez, amelynél résztulajdonos az Orbán Viktorhoz közel álló Garancsi István.

Az állami tulajdonú MVM 2011 és 2014 között

minden más nyugati partnerétől olcsóbban vett gázt, mint az Orbán Viktor bizalmasaként ismert Garancsi István közvetett résztulajdonában álló MET-csoport svájci cégétől, a MET Internationaltől (METI)

– derül ki az MSZP frakcióvezető-helyettese, Tóth Bertalan által az állami energiacégtől kiperelt szerződések elemzéséből. A lapunk birtokába került anyag tanúsága szerint az állami energiacég mindezek ellenére ettől a svájci cégtől vásárolta messze a legtöbb gázt nyugatról.

 

Mióta tavaly ismeretlenek kiraktak a világhálóra több, az MVM és a MET cégei között kötött gázszerződést, tudható, hogy a Fidesz ­2010-es győzelme után hamar egymásra talált az állami energiaholding és az azóta Garancsi áttételes résztulajdonába került MET-csoport. Ez a kapcsolat elsősorban a MET oldaláról tűnik gyümölcsözőnek. A többi szerződést perrel kikényszerítő szocialisták a gázügyletek nyomán az állam helyett

a Garancsi-érdekeltségnél landoló összeget több mint százmilliárdra teszik.

Ezt lapunknak a MET és az MVM is határozottan tagadta.

A bonyolult szerződésrendszer egy ismert eleme szerint 2011 és 2014 között az MVM a METI-től vásárolt gázt némi haszonnal adta el a szintén Garancsi áttételes résztulajdonába tartozó MET Magyarország Zrt.-nek. Az MVM többi, az MSZP-hez nemrég megérkezett nyugati gázszerződése alapján kiszámítható: ha a METI-től vásárolt gázt az MVM a más partnereknél kialkudott, alacsonyabb áron szerzi be, most több mint húszmilliárd forinttal beljebb lenne. Körülbelül ennyi kerülhetett tehát az MVM helyett a MET-csoporthoz.

Lapunk megkeresésére az állami MVM emlékeztetett arra: egy 2011-es rendelettel megkapta az olcsó nyugati gázhoz kapcsolatot jelentő osztrák–magyar gázvezeték használati jogát. A kabinet ezt azzal indokolta, hogy az így behozott olcsó gáz áttételesen segít leszorítani a lakossági rezsidíjakat. Ám, mint az MVM hangsúlyozza, gázüzletáguk még csak akkor indult. Szerintük „viszonylag alacsony értékesítési portfólió" mellett „a legoptimálisabban ki kellett használni a ki nem használt kapacitásokat". Ez magyarul annyit tesz: nem volt vevőjük a használatukba adott nyugati csövön érkező olcsó gázra. A pia­cot ugyanis „hűségidős" szerződések jellemzik: egy nagyfogyasztónak akár egy évet is várnia kell, ha váltani akar.

Vészmegoldás

Az ügyletsorozat számos ága-boga közül szembeszökő az Orbán-kormány által 2013-ban az ország biztonsági vészkészleteiből felszabadított kétszázmillió köbméter gáz sorsa is. Az adagot a kormány az MVM-nek adta beszerzési áron, a lakossági távhődíj leszorításának szándékával. A rendelet már-már szándékosnak tűnő rossz időzítése miatt az MVM első körben ezt se tudta eladni a távhőcégeknek. Noha a MET júniusban lapunknak azt nyilatkozta, hogy ők nem vettek részt a távhőszolgáltatóknak szánt kedvezményes földgáz elosztásában, Seszták Miklós fejlesztési miniszter Tóth Bertalan kérdésére egy hónappal később írásba adta: a stratégiai gázadagot az MVM a MET-nek adta el.

Arra, mi az igazság, a MET úgy fogalmazott: a két válasz nem ugyanarra vonatkozik, azokat összemosni félrevezető. E mozaikos közlésekből tehát az körvonalazódik, hogy a lakossági távhő-rezsicsökkentés ürügyén felszabadított gáz hasznát az MVM-en keresztül nem „az emberek", hanem az Orbán-közeli gázcég aratta le. Az MVM arra hivatkozik, hogy a rezsicsökkentés végül megtörtént. Ám a jelek szerint kevéssé e fura ügyletek nyomán. Sőt ha az állami menedzsment az állam érdekében jár el, az így elért haszon akár további rezsicsökkentés forrásául is szolgálhatott volna.

Kérdésünkre, hogy akkor az MVM – felkészületlensége okán – miért nem utasította el a kormánytól kapott piaci kivételt, leszögezték: az előírások végrehajtásához mindig is maximális szakértelemmel rendelkeztek.

Garancsi István
Garancsi István
Móricz-Sabján Simon

Mint hangsúlyozzák, a hasznosítást rendre pályázatokkal döntötték el. Több olyan partnert is nevesítenek, amelyet a MET cégei gázeladói és -vásárlói oldalon is rendre legyőztek.

A MET az MVM által fizetett különböző gáztarifákat nem tartja összehasonlíthatóknak: mindkettő autó, de az egyik kamion, a másik sportkocsi – jellemzik a helyzetet. A szerződéseket részletesen elemző forrásunk nem zár ki ugyan esetleges eltéréseket, ám ezek szerinte ekkora áreltéréseket nem igazolnak. Méghozzá azért, mert a tarifák egyaránt az osztrák–magyar határon átadott gáz fűtőértékére vonatkoznak.

A MET az MVM szerepét „tartalmilag logisztikai szolgáltatásként" írja le, amiért az állami kereskedőnek külön díjat is fizettek. A METI eredetileg a MET-nek küldte volna a gázt, Ausztriából Magyarországra. Ehhez viszont kellett az a cső, amit csak az MVM használhatott. Az MVM ahelyett, hogy átadta volna ezt a jogát a MET-nek, ragaszkodott ahhoz, hogy

nyugaton a ­METI-től megvegye, az országon belül pedig a MET-nek eladja a gázt.

Míg az MVM lapunknak többször is azt nyomatékosította, hogy áraik versenyben alakultak ki, a MET a ­METI árát „lényegtelen elszámolóárnak" nevezi, ami ugyanakkor megfelelt a piaci szintnek is. Megfigyelők szerint a MET verziója állhat közelebb a valósághoz, az MVM által nekik fizetett tarifát pedig az alacsony svájci adók miatt húzhatták magasra.

Ha nem tekintjük az egész ügyletsorozatot lezsírozottnak, kérdés, az MVM hogyan nem talált a METI-nél olcsóbb forrást. Ebben az esetben ugyanis nemcsak saját, hanem vevője, a MET haszna is nőtt volna. Az MVM szerint komoly állami veszteséget kerültek el azzal, hogy jogaik hasznosításába külsős feleket is bevontak. Furamód a MET szintén azt hangsúlyozza, hogy az MVM nyert az ügyleteken.

A bírálók szerint viszont,

ha az MVM maga végzi el a kormány által ráruházott feladatot, övé lehetett volna az a nyereség is, ami így a MET-nél csapódott le.

Az állam legalábbis nem akadályozta a kiszervezéseket, az ügyben született ellenzéki feljelentések pedig elhasaltak. Azóta az EU megtiltotta, hogy a magyar kormány bárkinek is önhatalmúlag odaítélje bármely államközi gázcső használati jogát. Az MVM közlése szerint kereskedőcégüknek 2014 közepe óta nincs kapcsolata a MET-tel.

Újabb részletek

Míg az MVM 2011-2012-ben a Vitol nevű kereskedőtől mega­joule-onként számításunk szerint átlag két forintért vásárolta a gázt, addig a METI-től több mint ötször annyit vett 20 százalékkal drágábban. Az MVM más nyugati partnereinek egy évvel későbbi gázeladási átlagára egyaránt 2 forint 50 fillérre jön ki; a METI-től ezalatt másfélszer több és hét százalékkal drágább gáz került az MVM-hez. 2013-2014-ben a Garancsi-féle cég csak hat százalékkal árult drágábban a többieknél, de az MVM ezúttal közel háromszor több gázt vett tőlük, mint a többiektől.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.