A skandináv szakemberek kilenc, harmincas éveiben járó nő szervezetébe ültették be sikerrel rokondonorok méhét, és ha minden jól megy, hamarosan a nők saját megtermékenyített petesejtjeit is beültetik az új méhekbe – jelentette be a Göteborgi Egyetem.

A méhátültetések 2012 szeptemberében kezdődtek, a donorok a páciensek édesanyja és nőrokonai közül kerültek ki. Az operáción átesett nők között voltak, akiknek a méhét daganat miatt távolították el, mások eleve méh nélkül születtek: az MRKH-szindrómának nevezett rendellenesség 4500-ból egy lányt érint. Az MRKH-szindrómás, azaz Mayer Rokitansky Küster Hauser-szindrómás nőknél a petefészek rendben működik, így a pubertás jelei is jelentkeznek, ám mivel se méhük, se méhnyakuk, a menstruációjuk nem indul meg. Mivel a vaginájuk kívülről teljesen normálisnak látszik, tizenéves koruk előtt általában nem derül ki senkiről, hogy ez a betegsége.

Méhátültetéssel korábban két esetben próbálkoztak – Szaúd-Arábiában és Törökországban –, ám gyermekeknek eddig nem sikerült életet adni. Szaúd-Arábiában 2000-ben élő donoros méhátültetést hajtottak végre, ám három hónappal később vérrög alakult ki, ezért a szervet eltávolították.

Törökországban 2011-ben egy balesetben elhunyt nő méhét ültették át egy páciensbe, akinek másfél évvel később sikerült is teherbe esnie, várandóssága azonban két hónappal az embrió beültetése után sikertelenül végződött. A The Guardianben megjelent tudósítás szerint Nagy-Britanniában és Magyarországon szintén terveznek hasonló műtéteket. E lehetőséggel kapcsolatban 2007-ben röppentek fel itthon hírek, azóta azonban semmi sem történt.

– Jelenleg a dolog az emberkísérlet kategóriában van, a nagyszerű ötletre lenne igény, de a technikai megvalósítás még várat magára – tájékoztatta lapunkat Langer Róbert, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika igazgatója, aki nem hallott ilyen jellegű hazai kísérletekről. A svédországi kutatásokat a Göteborgi Egyetem szülészeti és nőgyógyászati tanszékének vezetője, Mats Brannstrom vezeti, aki az AP amerikai hírügynökséget arról tájékoztatta, hogy a beültetett méheket nem kötötték össze a petevezetékekkel, így a nők természetes úton nem eshetnek teherbe.

Minden páciens petefészke egészséges volt, így a transzplantáció előtt petesejteket nyertek tőlük, és mesterséges megtermékenyítéssel embriókat hoztak létre, majd azokat lefagyasztották, hogy később a betegek új méhébe ültessék őket, és így az anyák saját biológiai gyermeküket hordhassák ki. A kutatás vezetője szerint senki sem tudja garantálni, hogy az átültetések végül gyermekhez segítik a pácienseiket. Urbancsek János, a Semmelweis Egyetem I. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora szerint a puding próbája az evés, vagyis amikor sikerül kihordani transzplantált méh segítségével egy terhességet.

Ezt a lehetőséget mint kutatási eredményt komolyan kell venni, ugyanakkor az érintettek számára létezik erre a problémára egy sokkal egyszerűbb megoldás: a dajkaterhesség. Ebben az esetben a méh nélküli nő petesejtjét a férj hímivarsejtjével a szervezeten kívül megtermékenyítik, majd a fejlődő embriót beültetik egy másik nő –a kihordó dajkaanya – méhébe. Ez rutineljárás, jól működő rendszer – már ahol engedélyezik, mert Magyarországon (csakúgy mint a világ számos országában) erre jogi okok miatt egyelőre nincs lehetőség. Az ellenkezés magyarázata, hogy a dajkaterhesség számos etikai, jogi problémát vet fel. De a méhátültetés ebből a szempontból sem egyszerű.

Az érintett egy másik nő méhét kapja, a kilökődés megelőzése miatt immunszupresszánsokat kell szedni. Legfeljebb két terhesség után a donorok méhét eltávolítják, hogy ne kelljen tovább szedniük a gyógyszereket, melyek magas vérnyomást, duzzanatot, cukorbetegséget is okozhatnak, és egyes daganattípusok kockázatát is növelik. Egyébként a méhátültetésnek a donorra nézve is van kockázata: a műtéti, altatási szövődmények kockázata mellett az esetleg kialakuló kismedencei összenövések miatt életre szóló panaszokat okozhat számára. Urbancsek János professzor szerint orvosi szempontból jelenleg a probléma megoldását a dajkaterhesség szabályozása jelentheti inkább.

A svéd orvoscsoport operáció közben FOTÓ: PUZZLEPIX/AP