Sikerült megalkotni a Neander-völgyi és a 30 000–100 000 éve Szibériában élt gyeniszovai ember jó minőségű teljes genomját csontmaradványaikból. A kutatók legfrissebb eredményeiket Londonban a Royal Societyben mutatták be. Kiderült, hogy a két faj több mint 30 000 éve keveredett egymással, és ez jóval szélesebb körben következett be, mint azt eddig feltételezték, sőt felfedezték egy eddig nem azonosított, Ázsiában élt faj genetikai nyomait is.

A kutatásokból egyfajta Gyűrűk ura-világ körvonalazódik, ahol több emberfaj élt egymás mellett, és ezek vidáman keveredtek egymással, hozzájárulva ezzel a ma élő emberek genetikai sokféleségéhez – idézi a Nature Mark Thomas, a londoni University College fejlődésgenetikusának előadását.

Az eddig szekvenált genomok nagyon gyenge minőségűek, töredezettek, hiányosak és hibásak voltak – mondta el David Reich, a Harvard Medical School fejlődésgenetikusa. Ám Reich kutatócsapata a Svante Pääbo, a Max Planck Intézet antropológusa vezette kutatócsoporttal együtt most sokkal jobb minőségű genomot tudott megalkotni a szibériai gyeniszovai barlangból származó csontokból (noha mindössze egy ujjdarabka és két fog került elő, s emiatt rekonstruálni sem lehet a gyeniszovai ember kinézetét), valamint a Neander-völgyi és modern ember csontmaradványaiból.

Ebből kiderült, hogy a gyeniszovai ember – a Neander-völgyi és a mai emberen kívül – keveredett egy másik, archaikus emberrel is, aki Ázsiában élt több mint 30 000 éve – mondta el Reich a Nature-nek. A korábbi kutatásokból úgy véltük, hogy a gyeniszovai és a Neander-völgyi ember „unokatestvérek” voltak, ez azt jelenthetné, hogy antropológiailag egyformán másként néztek ki, mint fajunk, ám nem ez történt, a gyeniszovai sokkal jobban elüt a modern embertől, mint a Neander-völgyi. És valóban, a gyeniszovai ember genomjának egy százaléka jóval idősebb, mint a többi. Ez arra utal, hogy egy eddig azonosítatlan fajjal keveredett, akinek a DNS-e bekerült a genomjába – számolt be a New Scientist is Reich előadásáról.

Johannes Krause, a Tübingeni Egyetem munkatársa szerint az adatok nagyon meggyőzőek, és megválaszolhatják azt a kérdést, miért voltak a gyeniszovai ember fogai jóval nagyobbak, antropológiailag primitívebbek, mint „rokonaié”. Valószínűleg ez az azonosítatlan faj öröksége.

De ki volt a rejtélyes faj? A leghalványabb fogalmunk sincs róla – idézi a Nature Chris Stringer, a londoni Natural History Museum paleoantropológusát. Lehet, hogy egy eddig ismeretlen faj, a legvalószínűbb jelölt azonban a Homo heidelbergensis, aki körülbelül 600 000–150 000 évvel ezelőtt élt, s mintegy 500 000 éve hagyta el Afrikát. Nagyon is elképzelhető, hogy a gyeniszovai ember, akinek ősei hasonló útvonalon hagyták el Afrikát, találkozott és keveredett vele.

A másik lehetőség a mintegy 1,8 millió–150 000 éve élt Homo erectus, aki elhagyva Afrikát, nagyobb területen lakta be a Földet. Eljutott Kelet-Ázsiába is. Ő is találkozhatott a gyeniszovaival, de ez elég bizonytalan eshetőség – mondta el Stringer.

A kérdést viszonylag egyszerűen lehetne tisztázni, elemezni kéne genetikailag a két faj csontmaradványait, de amíg a Neander-völgyi és a gyeniszovai ember maradványait azért sikerült vizsgálni, mert hideg és száraz éghajlatról lehetett begyűjteni fosszíliáikat, addig a meleg és nedves éghajlaton talált csontmaradványokban a DNS hamarabb lebomlik.

A kutatásokból mindenesetre egyértelműen látszik, hogy őseink gond nélkül keveredtek más emberfajokkal, miután elhagyták Afrikát, de Afrikában maradt fajtársaink, a mai afrikai vadászó-gyűjtögető népek ősei is bizonyíthatóan keveredtek mintegy 35 000 évvel ezelőtt olyan, ma még azonosítatlan homofajokkal, amelyek mintegy 700 000 éve ágaztak le az emberré válás törzsfáján, és mára kihaltak.

Heidelbergi, Neander-völgyi és mai ember (a gyeniszovait elegendő lelet híján nem tudjuk még ábrázolni). Gond nélkül keveredtek egymással