Bolygómentő szerepben a nukleáris energia
A négy kutató, akik eddig kulcsszerepet játszottak a klímaváltozás veszélyeire való figyelmeztetésben, arra szólította fel a világ vezetőit, hogy minden lehetséges eszközzel támogassák az eddiginél biztonságosabb nukleáris rendszerek fejlesztését.
Környezetvédők az atomenergia mellett? Elment ezeknek az eszük, vagy valami más áll a háttérben? Más. Az amerikai tudósok szerint a nukleáris energia széles körű használata fordíthatja meg azt a bolygó fennmaradását veszélyeztető folyamatot (klímaváltozást), amit a fosszilis energiahordozók mértéktelen használata indított el, s szerintük ezt a megújuló energiák használata önmagában nem tudja megoldani. A Stanford Egyetem Nobel-díjas fizikusa, Burton Richter úgy vélte: a négyek a nyílt levéllel olyat tettek, amit a zöld ultrák árulásnak tartanak majd.
Már a felelősen gondolkodó környezetvédők egy része is hajlandó elfogadni ezt a szemléletet, miközben arról sem feledkeznek meg, hogy mi történt Fukusimán, Csernobilban vagy jóval korábban az Egyesült Államokban, a Three Mile Islanden. A levelet jegyző tudósok szerint az atomenergia nélkül olyan mennyiségben kerül a légkörbe a szén, az olaj és más fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid, hogy az helyrehozhatatlan károkat okoz a földi klímában. Hansen szerint – szavait a CNN idézte – a megolvadó gleccserek miatt emelkedő tengervíz hatalmas part menti térségeket veszélyeztet majd, emelkedik a globális átlaghőmérséklet, szaporodnak a szélsőséges időjárási jelenségek. Hansen az egyik legnagyobb tekintélyű környezetvédelmi tudós, harminc éve küzd a környezetet veszélyeztető folyamatok ellen. Tavaly februárban a Fehér Ház előtt tartott környezetvédelmi tüntetésen le is tartóztatták.
Az atomenergia használata a Föld egyes részein terjed, másutt visszaszorulóban van. Ázsiában nyugodtan alkalmazzák – az egyetlen kivétel ez alól Japán. A cunami által tönkretett, a környezetét súlyosan elszennyező fukusimai atomerőmű miatt a szigetország megosztott az atomenergia használatában. Az Egyesült Államok 65 atomerőművében 104 reaktort működtetnek. Jelenleg öt reaktor épül – Georgiában, Dél-Karolinában és Tennesseeben. Az elmúlt években négy reaktort állítottak le, jövőre egy újabb jut hasonló sorsra.
Az atomenergia támogatói között kell említeni Franciaországot. A nyugat-európai országban az 1970-es évek elején döntöttek úgy, hogy hatalmas összeget fektetnek a nukleáris iparba – ennek köszönhetően évtizedek óta olcsón állítanak elő elektromos áramot, miközben a levegő tiszta maradt.
A fukusimai cunami másutt is hatott. Éppen a japán atomerőmű katasztrófája nyomán döntött úgy a Merkel-kormány, hogy Németországban 2022-ig fokozatosan bezárják a még működő tizenhét nukleáris létesítményt. Az atomerőművek leállításával a jelenlegi áramtermelő kapacitás 18 százalékát kapcsolják le – ugyanakkor kétséges, hogy a megújuló energiaforrásokkal tudják-e pótolni a kieső kapacitásokat. Van, aki szerint a váltás kivitelezhetetlen. Michael Limburg, az Európai Éghajlat- és Energiaügyi Intézet alelnöke a CNN-nek azt mondta, természetesen elképzelhető, hogy szélerőművek tízezreit állítják csatasorba, de a roppant magas költségek mellett hatalmas térségeket foglalnának el ezek a szélkerekek. „És akkor sem biztos, hogy folyamatosan termelnék a szükséges mennyiségű elektromos energiát.”
Mégis, milyen hatása lehet egy ilyen nyílt levélnek? Átformálhatja a környezetvédők gondolkodását? Ralph Cavanagh, az amerikai Natural Resources Defense Council nevű zöldszervezet vezetője nem hiszi, hogy néhány ember szemléletváltása átfogó következménnyel járna. „Az atomenergia látszólag tisztább, de drága, és számos biztonsági kérdést vet fel az atomerőművek működése.” Azt a nyílt levél aláírói is elismerik, hogy „a mai atomerőművek messze nem tökéletesek. Azonban ... a földi klíma stabilizálására született hiteles elképzelések mindegyikében a nukleáris energia meghatározó szerepet játszik”.
Cavanagh szerint nem új atomerőműveket kell építeni, hanem az energiatakarékos technológiákat kell fejleszteni és elterjeszteni. „Az amerikai energiafelhasználás 2007-ben tetőzött, azóta csökken.” Csakhogy a világ egészére nem a csökkenés a jellemző. Az előrejelzések szerint 2050-re a felhasználás megduplázódik, 2100-ra pedig akár négyszeresére is növekedhet – elsősorban olyan energiafaló országok miatt, mint Kína, India és Brazília.
A lapunkban is részletesen ismertetett ENSZ-jelentés szeptemberben megerősítette Hansen félelmeit. Gyakorlatilag bizonyos, hogy létezik a globális felmelegedés, és az is, hogy a jelenséget nagyrészt az emberi tevékenység okozza – ezt tartalmazta az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) szeptemberben publikált jelentése, amelynek egyik szerzője éppen Ken Caldeira volt. – Ha maradunk a jelenlegi úton, a gyermekeink jövőjét vesszük el. Hogy ezt elkerüljük, a nukleáris energiát kell használni – véli Hansen.
