Egy emberfaj volt 1,8 millió éve

A Földet 2 millió évvel ezelőtt ugyanúgy egyetlen globális emberfaj, a Homo erectus lakta, mint napjainkban a mai ember – állítja egy svájci kutató.

Fajunk, a mai ember az egyetlen túlélő az emberfajok között, amely Afrikában fejlődött ki mintegy 2 millió évvel ezelőtt. Eddig a kutatók úgy vélték, hogy akkoriban számos homofaj népesítette be a földet, például a Homo habilis, amelyről azt feltételezték, hogy ő készített először eszközöket; a viszonylag nagy agyméretű H. rudolfensis; a nyúlánk H. ergaster; és a H. erectus, aki elsőként készített rendszeresen eszközt.

Hogy pontosabb képet alkothassanak a korai homofajok evolúciós törzsfájáról, a kutatók most alaposabban megvizsgálták a legteljesebb fennmaradt koponyát, amely 1,8 millió éves és a grúziai Dmanisziban találták meg. A lelőhely az eddig ismert legrégebbi olyan terület Afrikán kívül, ahol homofaj maradványaira bukkantak. A nagyon jó állapotban megőrződött koponya nagy valószínűséggel férfié, akinek a jobb oldali járom- (pofa-)csontján gyógyult törés nyomai figyelhetők meg. Csak találgatjuk, mi okozhatta a törést, talán egy társával keveredett heves vitába vagy elesett –mondta el a LiveScience munkatársának Christoph Zollikofer, a zürichi Antropológiai Intézet és Múzeum neurobiológusa, a Science-ben most megjelent tudományos közlemény egyik szerzője.

Az 5. Koponyának elnevezett lelet közelében négy másik, hasonló korú, de nem teljesen azonos antropológiai jegyeket viselő homokoponyát is találtak. Az 5. Koponya antropológiai jegyei semmilyen más, eddig leírt homojegyekhez sem hasonlíthatók. A hosszúkás arckoponyát masszív állkapocscsont egészíti ki nagy fogakkal, az agykoponya azonban kicsi, mindössze harmada a mai emberének és nem nagyobb, mint az antropológiailag jóval primitívebb afrikai emberféléké, vagy a mai gorilláé. Semmilyen más homofajnál nem figyelhető meg a vonásoknak ez a keveredése. Annyira meghökkentő ez az összetétel, hogy ha az agy- és az arckoponyát Afrikában különböző lelőhelyeken egymástól távol találták volna meg, egészen biztosan más fajba sorolták volna őket – magyarázta Zollikofer a LiveScience-nek. Ráadásul a Dmanisziben megtalált négy másik koponya antropológiai jegyei is különböznek egymástól.

A homofosszíliákon megfigyelhető antropológiai variációs szint alapján sorolják be a fajokat a kutatók. Csakhogy a Dmanisziben megtalált öt koponya közötti variációs szintkülönbség nem nagyobb, mint ami adott esetben öt ma élő ember vagy öt csimpánz között is megfigyelhető. Ha összevetjük a legnagyobb normálisnak tekinthető mai emberi koponyát a legkisebbel, 75 százalékos lehet a méretbeli eltérés. A dmaniszi koponyák különböznek egymástól, de nem nagyobb mértékben, mint a mai emberek koponyája – mondta el Zollikofer.

A kutatók a variációs szintet egybevetették más, Afrikában talált korai homofaj leleteivel is, és azt találták, hogy az eltérési arányok ott sem nagyobbak, mint azok, amik a mai ember esetében is megfigyelhetők, s a változatosság jórészt a különböző életmódnak tudható be.

Más szóval, alapos okkal feltételezhető, hogy a korai emberfajok esetében nem beszélhetünk különböző fajokról, csupán egyről, a Homo erectusról. Azt mondhatjuk, egyetlen globális faj létezett nagyjában 1,8 millió éve a földön – mondta el Zollikofer a LiveScience-nek.

Ugyanakkor hangsúlyozta, ez a megállapítás csakis a 2-1,8 millió évvel ezelőtt élt fajokra vonatkozik, a későbbiekre, például a Neander-völgyiekre nem feltétlenül igaz a megállapítás.

Kutatók egyelőre vitatják, hogy egyetlen lineáris ágból fejlődött volna ki a mai ember és közvetlen rokonai, Chris Stringer, a londoni Természettudományi Múzeum paleoantropológusa a LiveScience-nek azt mondta, elképzelhető, hogy több említett faj valójában H. erectus volt, de a homofaj 2,5 millió éve fejlődött ki Afrikában, és feltehetően a legkorábbi szakasz nem lineáris vonalon alakult ki, szerinte a 2,5-2 millió évvel ezelőtti homofosszíliákat alaposabban meg kellene vizsgálni ebből a szempontból.

Az öt Dmaniszi-koponya számítógépes ábrája a tájba helyezve (jobbra az első az 5. Koponya, University of Zurich)
Az öt Dmaniszi-koponya számítógépes ábrája a tájba helyezve (jobbra az első az 5. Koponya, University of Zurich)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.