Gép- és szoftverokosodás

Örüljünk: vége a megapixel-háborúnak. Mostanában a fényképezőgép-gyártók már nem(csak) abban versengenek, hogy minél több elemi érzékelőt zsúfoljanak ugyanarra a kis lapkára, hanem hogy minél több okos trükköt tudjanak a gépek. Ilyenekből villantunk néhányat.

Kezdjük a legérthetőbbel: megint egy összeolvadás tanúi leszünk. Végképp beolvad(hat) a kompakt, automata fényképezőgép az okostelefonba. Nem egy, sőt háromnál is több olyan készülék jelent meg, amely vagy „rendes” optikát tesz a telefonra, vagy androidos rendszerre építi a fényképezőgépet. Előbbire példa a Samsung Galaxy Zoom és a Nokia Lumia 1020, utóbbira a Nikon CoolpixS800C, a Polaroid iM1836 vagy a szintén Samsung Galaxy NX.

Szép lenne, ha az összeolvadás (konvergencia) egyértelmű és következetes lenne, de a Lumia 1020 okostelefon nem az optikában jeleskedik, hanem a 41 megapixelében, a Galaxy NX pedig teljesen fajtiszta fényképező – Androidon. De azért az okostelefon-gyökerek az okoskamerák wifi- és NFC- (30 méter és 10 centiméter hatótávolságú) rádiós kommunikációs képességein jól látszanak.

Annak csak örülhetünk, hogy lesz olyan okostelefon, amely legalább úgy fényképez, mint egy kompakt, automata fényképező. Feltűnő volt, hogy a telefonok fényképei mennyire jók a telefon saját, 4-4,5-5 hüvelykes képernyőjén, és hogy ugyanazok a képek mennyire pixelesek, jpeg-esek, zajosak (foltosak) a full HD-tévéken (amelyek egyre kevésbé tekinthetők ritkaságnak, magas luxusnak). Mintha a kis képernyőre szabták volna rá a képfeldolgozó szoftvereket (tisztelet a kivételnek: Apple, Sony).

Ezzel párhuzamosan terjed az érintőképernyő a videokamerákon és a fényképezőkön is, kézenfekvő volt, hogy lesz ilyen „komoly” készülék is. Moroghatunk, hogy pont a fényképek megítélését nehezítik az ujjnyomok, de az állandó törölgetést már megszoktuk. Ahogy az Androidot is: a kényelmet, az ismerős képernyőket a fotós használók is szeretik az egyébként tükörreflexes (!) Galaxy NX-en – amely a nagylapkás, cserélhető optikás NX család teljes jogú tagja (azaz bármely NX lencsét rá lehet tenni).

Nemrég jelentették be, hogy az osztrák Lomography és a régóta ismert orosz Zenit cég együtt kifejlesztették Petzvál Józsefnek a fotózást forradalmasító objektívjét – Canon és Nikon tükörreflexes, digitális fényképezőgépekhez. A Petzvál-optika jellegzetessége, hogy a felvétel a kép közepén tűéles, de a széle felé egyre életlenebb, ami különösen portréknál (videókban közelképeknél) látványos, és képszerkesztő programokkal csaknem lehetetlen utánozni. Most épp pénzt gyűjtenek a kereskedelmi léptékű gyártás beindításhoz.

Kicsit rejtettebb irányzat: egyes készülékek megkísérlik, hogy figyelembe vegyék az optikába jutó fénysugarak irányát is. Ilyen a Lytro önálló kamera, és a CaleidoCamera nevű közbetét, amely egyelőre csak prototípus. Az irány figyelembevétele azt a döbbenetes előnyt nyújtja, hogy a felvétel elkészítése után lehet meghatározni, hogy mi legyen éles. Valójában a „felvétel” maga nem is kép, hanem egy adathalmaz, amelyből különböző képeket lehet generálni. Szakszerűbben: a mélységélesség helyét és terjedelmét lehet szabályozni. Cserébe sajnos (egyelőre?) a képek viszonylag kevés képpontúak, nincsenek 2 Mpxesek sem, de az idő nekünk dolgozik. Körbeszaladt a weben 2013 elején Vlagyimir Juzsikov orosz matematikushallgató Smart Deblur nevű programja. A „körbeszaladt” azt jelenti, hogy a legtöbb ingyenes szoftverletöltő oldalon megjelent, ma is elérhető, a 2.1 verziónál tartott májusban. Nevének tükörfordítása: „okos homálytalanító”, mondhatni, „homálytizedelő” – ha ez a szó nem lenne foglalt a lámpák fényerőszabályzóira... A digitális fotótechnikában élesítésnek hívják azokat az eljárásokat, amelyek a bármilyen okból életlen felvételeken javítanak. Miután éles fotó nem létezik, legfeljebb az adott megjelenítésben kielégítően élesnek látszik, az élesítő effektek és szoftverek a digitális fotózás szent Gráljai.

Ezért érdekes a Smart Deblur is. A két leggyakoribb hibát célozza meg: a rosszul fókuszált és a bemozdult felvételt. Előbbinél figyelembe veszi az életlen képpont alakját, utóbbinál a mozgás irányát és pályáját. A jó hír: egészen meglepően jó eredményeket lehet elérni, ahhoz hasonlót, amilyet a krimikben lehet látni. A rossz: az elrontott felvételből nem lesz szép felvétel, viszont az eredetin elmosódott arcok felismerhetővé válnak, esetenként a teljesen homályos foltokból olvasható szöveget hámoz ki. Nyilván az arc- és rendszám-felismerés lesz az eljárás professzionális felhasználása.

Új fényképezőgép, régi optika
Új fényképezőgép, régi optika
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.