Pannon ősvilág állatkerti legekkel

Ma jelenik meg az újságosstandokon lapunk legújabb topkiadványa, mely a hazai állatkertek és egyéb állatbemutatók egyre színesebb választékát mutatja be, és ad minden eddiginél bővebb információt a szórakozásra vagy ismeretszerzésre vágyó olvasóknak. S bár a Top Zoo bevezetőjében is szerepel, nem árt itt is leírni, a magyarországi állatbemutatók teljes megújulása a rendszerváltozásnak köszönhető.

És nem mellesleg a budapesti állatkert kilencvenes évek elején elindult rekonstrukciójának, melyet Persányi Miklós főigazgatói időszakához köthetünk, s mely – a nemzetközi trendeknek megfelelően – mágnesként húzta magával a vidéki állatbemutatók átalakulását. Már egész más kép fogadja az állatkertekbe látogatókat, mint húsz évvel ezelőtt, s ennek következtében a rács mögött sínylődő szőrös vagy tollas lények szenvedése fölötti hajdani fanyalgás helyébe a korszerű kifutókban jól szaporodó, élményt adó állatközösségeket bemutató zook lelkes támogatása lépett.

Ma bizony sikk lett állatkertbe járni. A fővárosi állatkertben hosszú évek óta az idei az első feltúrások nélküli tavasz, az egész zoo szinte ragyog, hiszen a kert mostani területére megálmodott rekonstrukció befejeződött. A régi fényében pompázó, ugyanakkor korszerűsödött épületállománnyal együtt a gyűjtemény tudományos és természetvédelmi értéke is hihetetlenül megnőtt. Ritka állatfajok fiatal és szaporodó közösségei a szakmai sikereket bizonyítják, a kis elefánt Ashához hasonló népszerű állatsztárok pedig a látogatottságot növelik. De az intézmény ismét egy új korszak előtt áll, s ez a már lapunkban is beharangozott bővülés.

Jórészt a Vidám Park területének 6,5 hektárja növeli a lehetőségeket, de emellett még a vasút mentén is várható egy kisebb, egyhektáros sáv megszerzése, nem beszélve arról az esélyről, hogy az amúgy is felújításra szoruló – és az állatkertbe benyúló – cirkuszépület elképzelhető lebontása után az új cirkusz átkerülhetne a Vidám Park túlsó végére, a Kacsóh Pongrác úti felüljáró lehajtója melletti területre.

Persányi Miklós tervei most is nagyszabásúak. Pannon ősvilág néven Európa legnagyobb könnyűszerkezetes, fedett állatbemutató csarnoka, az ezer kilométerről is turistákat vonzó, a látogatottságot minden bizonnyal jelentősen megnövelő, kéthektáros Biodóm mellett egy nagy cápákat felvonultató Pannon-tenger-akváriummal számol, mely akkora lenne, mint a Tropicariumban és a nyíregyházi állatkertben látható hasonló bemutató együttvéve.

Mindezt egy ügyes ötlettel Pannon Ősvilágnak és Pannon-tenger Akváriumnak nevezte el, ám csak azért, hogy a hajdan több millió évig itt létezett élővilágnak megfelelő óvilági utódfajok seregletét itt vonultathassa fel az elefánttól a medvéken át a ritka okapitól a törpecsimpánz bonobóig. (Az egyik írásos anyagban az itt bemutatandó fajok között óriáspanda is szerepel, de ennek beszerzése nemcsak állatkerti, hanem diplomáciai erőfeszítéseket is igényelne, lévén a természetvédelem jelképének számító ritkaságot csak a kínai állam adományozza az arra érdemes országoknak.) Természetesen az új terület benépesítése sakkjátszmaszerű átrendeződést is jelent, hiszen az ide átkerülő állatok régi helyén más fajokat lehetne bemutatni.

Szó van például az állatkerti nagytóra épített krokodilház lakóinak a terjedelmes külső kifutókkal és óriási röpdével is rendelkező Biodómba való átköltöztetéséről, helyükre a régóta áhított koalák kerülhetnének. A különleges új épületben egy kis folyócska is lenne, melyben a Széchenyi fürdő kifolyó meleg vize csordogálna, ezen kis hajók úszhatnának, s a látogatók a fedélzetről tekinthetnék meg a parton lévő állatokat. Az elhasznált termálvíz is segítené az autonóm hőgazdálkodást, amelyet a víztiszta fóliával fedett, az üvegházhatás révén a beeső napsugárzást felhasználó belső térben kívánnak elérni. Ehhez segít az is, hogy itt a hasonló külföldi állatházakkal ellentétben nem trópusi, csupán szubtrópusi klímát terveznek.

Az utolsó rekonstrukcióra érett régi épület, a jelenlegi irodáknak helyet adó gazdasági udvarban lévő ház külsőleg még az idén megújul, belül pedig, a környező takarmányozási és egyéb műszaki részlegekkel együtt mesevár lesz, háziállatokat felvonultató magyar majorral, madárkórházzal és gyereklovardával. Ebbe a – Vidám Park megmaradó műemlék-látványosságait (Barlangvasút, Körhinta) is bekapcsoló – Meseparknak nevezett gyermekközpontba kerül át a mai állatsimogató, a tengerimalac-város és az állatkert mai játszóháza is. Az átalakuló mai irodaépületben a régi mesékben szereplő állatokat helyezik el, a pinceszinten a patkányokat, kígyókat, békákat és más éjjeli rágcsálókat és kisemlősöket, a földszinten és az első emeleten más állatok bemutatói mellett animációs állatos mesefilmek peregnének, de lenne kézművesműhely is. A legfelső szinten lakásszerűen berendezett terekben az otthoni állatkedvencek helyes és helytelen tartási módját tervezik bemutatni, a padláson pedig játékállatok múzeuma és könyvtár kapna helyet.

Az állatkert régi területén még egyértelműbbé válik majd az állatok földrészenkénti bemutatása. A Pálmaház környéke a dél-amerikai és ausztráliai állatok lakóhelye lesz, míg az akkor több mint 18 hektárosra bővülő kert többi részén – a Varázshegy kivételével – az óvilági fauna lesz látható. A Múzeumi Liget program keretében megvalósuló egyedülálló beruházás teljes összege 15 milliárd forint körül várható, ami jó esetben őszi indulással 3-4 év alatt, három fő lépcsőben valósulhatna meg.

A Biodóm látványterve belülről
A Biodóm látványterve belülről
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.