Pénzt kap a szegedi lézer
Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója tegnap jelentette be, hogy a 2007–2013 közötti ciklusban nettó 47 milliárd, míg a 2014–2020-ig tartó következő fázisban nettó 14,3 milliárd forint fordítható a magyar projektre. A nettó beruházási összegből 15 százalék a magyar önrész, a 85 százalék pedig uniós támogatás. Az Európai Bizottság várhatóan jövő év elején kapja meg a fejlesztés támogatási kérelmét, s ha azt Brüsszel elfogadja, indulhat az építkezés. Az épület 2015 végére elkészül, illetve a lézert is beszerelik. Ha így lesz, 2016-ban indulhat a kutatás. 2017-től a kiegészítő berendezésekkel továbbfejlesztett lézer működik majd. Az ELI-ben a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítményű attoszekundumos fényimpulzusokat lehet majd előállítani, így megfigyelhetők lesznek a molekulákon belül zajló elemi folyamatok, mint például az elektronok mozgása.
Szabó Gábor szegedi rektor a helyi egyetemi újságnak azt nyilatkozta, hogy a legszélesebb körű alkalmazási lehetőséget éppen a szegedi ELI nyújtja majd a három helyszín közül. 2009. október 1-jén jelentették be hivatalosan, hogy Magyarország Csehországgal és Romániával közösen építheti meg szegedi, prágai és bukaresti helyszínnel az Európai Unió 44 tudományos nagyberuházásának egyikét, a lézeres kutatóközpontot. A szuperlézer néven emlegetett ELI teljes költsége 500 millió euró, ebből közel 245 millió jut a Tisza-parti városban megvalósuló lézerközpontra.
2009 októbere óta sok minden történt – másutt. Az Európai Bizottság a cseh fejlesztés mellett az ELI romániai részének finanszírozását is jóváhagyta. Csehországban az alapkőletételen is túl vannak. A magyar csúszás egyik magyarázata, hogy az ország először a debreceni neutronkutatóra koncentrált. A másik, hogy a kabinet nem tudta, mit kezdjen az előző kormányzat által elindított fejlesztéssel. Folyamatosan újabb és újabb időpontot mondtak az illetékesek a támogatási kérelem benyújtására. Lehrner Lóránt egy 2011 decemberi szegedi közmeghallgatáson azt mondta, hogy a fő feladat a pályázati anyag elkészítése, melyről a kormány jóváhagyását követően az Európai Bizottság 2012-ben dönt Brüsszelben. Ez az anyag legkorábban jövő év elején juthat el Brüsszelbe. A csúszások miatt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság vizsgálatot indított nyár végén, de az nem tárt fel érdemi hiányosságot.
Szegeden közben elkezdődött a tereprendezés, megvannak a műszaki tervek és a kivitelezési időzítés, folyamatban a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzés előkészítése. A régészek is dolgoznak a tizenkét hektáros területen. Az Osvay Károly szegedi lézerfizikus vezette nemzetközi munkacsoport kialakította a megvalósíthatósági tanulmány tudományos részének végleges verzióját. Azt, hogy még sincs minden rendben, jelzi, hogy a világhírű lézerfizikus, Krausz Ferenc – információink szerint az utóbbi egy-két évben tapasztalt halogatás, totojázás miatt – a szegedi szuperlézer építése helyett müncheni kutatásaira koncentrál a jövőben.
Ha tartani tudják az ütemet, az egykori orosz laktanya területén az építkezés várhatóan a jövő év második negyedévében indulhat el. Lehrner Lóránt szerint a szegedi fejlesztés kapcsán egy időponttól nem térhetünk el: 2015. december 31-ig át kell adni az épületet.
