Volt-e randi a Neander-völgyivel?
A modern ember eredetén a mai napig nem tudtak megegyezni a tudósok, a vita odáig fajult, hogy több lehetséges utat is elfogadhatónak tartanak a téma értői. Mivel a Neander-völgyiek több helyen együtt élhettek a modern emberekkel, az is régóta vita tárgya, hogy vajon kereszteződtek-e, keveredtek-e egymással vagy sem.
Abban valamennyi elmélet hívei egyetértenek, hogy a Homo sapiens fejlődésének kezdete Afrikához kötődik. Az egymással versengő nézetek ettől a ponttól különválnak aszerint, hogy az adott elmélet hirdetői szerint volt-e vagy sem keveredés a modern ember és a többi faj egyedei között. A Cambridge-i Egyetem két evolúciós biológusa, Anders Eriksson és Andrea Manica komputeres szimulációval végzett genetikai elemzéssel arra a következtetésre jutott, hogy a genetikai hasonlóság oka a közös ősben rejlik. Azzal érvelnek, hogy a modern eurázsiai emberek és a Neander-völgyiek esetében a génállomány eltérése a becslések szerint legfeljebb 1-4 százalék lehet. Ez azonban nem magyarázható azzal, hogy az elszigetelt földrajzi környezetben formálódott, majd nagyjából 300-350 ezer évvel ezelőtt elkülönült csoportok a későbbi korokban keveredtek egymással.
„A módszer, amelyek különbséget tenne a keveredéses, illetve a közös őssel magyarázható elmélet között, nem meggyőző” – ezt a nézetét osztotta meg a BBC-vel Svante Paabo professzor, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa, aki két éve a Science-ben a keveredés elméletet igazoló közleményt publikálta.
Az emberré válás folyamatával egy másik folyóirat is behatóan foglalkozott a napokban. A Nature-ben arról jelent meg közlemény, hogy legalább két emberelőd élt a modern ember ősének tekintett Homo erectusszal egy időben, nagyjából 1,8 millió évvel ezelőtt. A legújabb eredmények segíthetnek eldönteni a vitát, hogy hány fajból állhatott a korai Homo nemzetség – az újabb leletek a nagyközönség által is jól ismert Turkana-tó partja mellől kerültek elő.
Az elmúlt években előkerült leletek azt az elképzelést erősítik, hogy akkoriban legalább két fejlődési vonal –Homo habilis és Homo rudolfensis – volt található. Bernard Wood paleontológus a Nature-ben ugyanakkor arra nem adott választ, hogy e két fejlődési vonal közül melyik lehetett az őse a Homo erectusnak, illetve a mai embernek.
Kordos László őslénykutató szerint a Homo sapienshez vezető vonal hatszázezer évvel ezelőtt alakult ki. A Neander-völgyiek később jelentek meg, nagyjából 400-500 ezer évvel ezelőtt, és utolsó példányaik nagyjából 28 ezer évvel ezelőtt haltak ki.
