Hazánkban négy éve, 2007-ben volt utoljára a mostanihoz hasonló, hosszan tartó hőség. Globálisan viszont a 2001 és 2010 közötti évtized volt eddig a legmelegebb, legalábbis az általunk belátható múltban, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint. A rekordok évtizedében az átlaghőmérséklet 14,46 Celsius-fok volt, szemben az 1991 és 2000 közötti években mért 14,25, illetve az 1981 és 1990 között feljegyzett 14,12 fokkal. 1961 és 1990 közötti 14 fokos átlaghőmérsékletet mértek, ennél tehát az elmúlt évtized közel fél fokkal melegebb volt. Az átlagba egyébként a teljes földfelszín (szárazföldek és világtengerek) különböző pontjain mért értéket számítja bele a WMO. A szervezet szerint egyértelmű, hogy az elmúlt tíz évben nőtt a klímaváltozás tempója, és 1971 óta folyamatos az a tapasztalat, hogy az időszakos lehűlések sem változtatnak érdemben a felmelegedési trenden.

A 2001 és 2010 közötti esztendők közül egyértelműen a 2010 volt a legmelegebb év a földön (és nemcsak a vizsgált időszakban, hanem „abszolút értéken”, vagyis az ilyen jellegű mérések 1850-es kezdete óta is), 14,53 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel. A második helyen 2005 áll 14,51 fokkal. Az évtized során 102 ország közül 48 jelentett abszolút melegrekordot, és a megszokottnál több volt a szélsőséges időjárási jelenség (áradás, aszály, ciklon, hideg- és meleghullám) is.

Európában a 2003-as nyugati, illetve a 2010-es oroszországi hőhullám volt az évtized „hőeseménye”, mindkettő emberéletek ezreibe került. Rekordméretű ciklontevékenységet észleltek 2005-ben az Atlanti-óceán északi vidékén (a Katrina hurrikán 1800 halottat követelt), 2008-ban Mianmart érte erős ciklon (70 ezer halottal) és az áradások is gyakoriak voltak világszerte (Kelet-Európában 2001-ben és 2005-ben, Afrikában 2008-ban, Pakisztánban és Ausztráliában 2010-ben volt pusztító erejű árvíz).

A 2010 végén kezdődött La Nina-jelenség hűtő hatása az egyik legerősebb az utóbbi 60 évben, 2011 mégis majdnem felkerült a tízes toplistára: a tizenegyedik legmelegebb év volt 1850 óta.