Gorillagének is mesélnek a múltról
A Nature című lap hasábjain a közelmúltban megjelent cikkükben a kutatók beszámoltak arról, hogy az elemzések szerint a gorillák törzsfejlődési ága a többi emberszabású majomtól mintegy 10 millió évvel ezelőtt vált el, körülbelül 3 millió évvel a csimpánz és az ember őseinek szétválása előtt. Éppen ezért nem is meglepő, hogy a csimpánzokban és az emberekben több a közös: az emberszabásúak genetikai anyagának 70 százalékában talált sorrendismétlődések szorosabb rokonságot mutatnak a csimpánzok és az emberek, mint a gorillák és bármelyik két előbbi faj között.
A korábbi szétválás ellenére azonban a genom maradék 30 százaléka alapján szorosabb rokonság található a gorilla és az ember vagy a gorilla és a csimpánz, mint a csimpánz és az ember között. Ez azt sugallja, hogy a gének vándorlása a főemlősvonalak között a szétválás után is folytatódott.
Aylwyn Scally, a Nature-cikk egyik szerzője szerint a gorillaősök valószínűleg párosodtak az emberek és a csimpánzok őseivel, ahogy a korai modern emberek is kereszteződtek a Neander-völgyiekkel.
A kutatók elemzésnek vetették alá egy keleti sík vidéki gorilla genomját is, hogy azt Kamilah genomjával hasonlítsák össze. A két alfaj körülbelül 1,75 millió évvel ezelőtt vált szét, egyedeik ma mintegy 1000 kilométer távolságra élnek egymástól. A genomok ez esetben is kereszteződésre utalnak, mely Scally szerint meglehetősen gyakori jelenség volt.
15 millió évvel ezelőtt (jóval a főemlősök szétválását megelőzően) az éghajlat és a növényzet kedvezett a főemlősök elterjedésének és a különböző változatok kialakulásának. Az éghajlatváltozás hatására azonban az egyes csoportok szétváltak és elkülönülve fejlődtek tovább, a levált csoportok pedig vagy kihaltak, vagy más csoportok tagjaival párosodva éltek tovább.
Az új főemlősvilágban a gorillák gyorsan alakultak elkülönült fajjá. Kamilah genomja azt jelzi, hogy miután a gorillák elszakadtak a többi főemlőstől, közel 500 génjük a többinél gyorsabban kezdett fejlődni. E gének jó része a hallással és az agy fejlődésével kapcsolatos, és ugyanazok a gének, melyek a csimpánzok őseitől való szétválás után az emberekben is gyors fejlődésnek indultak. Egyes kutatók szerint e gének emberekben való gyors fejlődése magyarázza, miért alakult ki nálunk a nyelvhasználat, míg a csimpánzoknál nem. Kamilah genomjának vizsgálata azonban ezt az elképzelést megcáfolja, hiszen az említett gének gorilla- és humánváltozatai szinte azonosak.
