Boxie-ba belerúgtak és kukába dobták
A Boxie névre hallgató robot egy kartonpapírból kivágott alak, akit megalkotói kitettek az utcasarokra, hogy szólongassa az arra járókat. Boxie audio-video eszközökkel bőségesen el van látva. Szorgalmasan noszogatja az embereket, hogy meséljenek neki egy-egy érdekes sztorit. Az együttműködő járókelők történeteit kamera és mikrofon segítségével rögzíti. A közönség jóindulatának megnyerése érdekében Boxie egy közismert rajzfilmfigura alakjában, behízelgő hangon végzi a „munkáját”.
Alexander Reben, az ötletgazda maga is meglepődött az akció sikerén. A robotriporternek számos érdekes történetet sikerült begyűjtenie, de nem kis viszontagságok árán. A készülékre szerelt szenzor rögzítette, hogy sokszor belerúgtak, megrázták vagy földhöz csapták a beszélő kartondobozt.
Egy gondos járókelő még el is takarította az utcasarokról, és a kutatók egy kukában találták meg. Az újra és újra helyreállított szerkezetre még egy kisgyerek is szemet vetett, és el akarta lopni. Annyiban igaza is volt, hogy senki másnak nem lett volna ilyen játéka.
Mindezek azért történtek meg vele, mert Boxie magára hagyatva végezte a munkáját, naponta 6 órán keresztül. Egy hőérzékelő segítségével észlelte az embereket (meg egy nagy testű kutyát) és rákezdett a mondókájára.
Akik hajlandók voltak egy sztorit mesélni neki, azoknak meg kellett nyomni egy gombot a roboton, és kezdődhetett a felvétel. A kísérlet sikerére jellemző, hogy néhány nap alatt 50 riportot sikerült rögzíteni, amiből egy ötperces szerkesztett dokumentumfilm készült.
A MIT kutatói arra a kérdésre kerestek választ, hogyan viszonyulnak az emberek a robotokhoz, amelyek a programjuk által meghatározott feladatokat végzik az emberek között. A kísérletsorozat tanúsága szerint a robotok gyakran célpontjai romboló indulatoknak, tehát alapvető fontosságú a robotok dizájnja. Egy kartonpapírból készült szerkezet megnyerőbb, mint egy fehér műanyag, és a behízelgő szöveg nagyobb bizalmat kelt, mint egy gépi hang.