Nanoezüstön járhatnak a betegek
Mészáros Zoltán, a Graboplast kutatási és fejlesztési igazgatója szerint a PVC-padlóra nanoezüstöt és nanotitán-dioxidot vittek fel. Az antibakteriális hatást a nanoezüst kölcsönzi a főleg kórházakba, rendelőkbe, idősek otthonába, óvodákba, iskolákba, gyerekszobákba, autóbuszokba, sportcsarnokokba szánt terméknek. Az ezüstionok blokkolják a sejtosztódást, s megszakítják az enzimek anyagcseréjét.
A fertőtlenítőszerként más formában már régóta használt ezüst azokat a bacilusokat irtja ki, melyek érintkeznek vele. Nemcsak a kórokozók pusztításáról kellett gondoskodniuk azonban a szakembereknek, hanem a kiirtott baktériumok, s a szennyeződések lebontásáról is. A fotokatalitikus tulajdonságokkal rendelkező nanotitán-dioxid fény hatására egy kémiai oxidációs folyamat keretében elvégzi ezt a feladatot.
A Silver Knight néven tesztelt termék a chicagói Neocon szakkiállításon innovációs nagydíjat kapott.
Németh Anett kereskedelmi és marketingigazgató szerint egy most épülő szlovákiai kórházban 20 ezer négyzetmétert fektettek le a baktériumirtó, öntisztító padlóból. Jelentős érdeklődés mutatkozik a világ több részéről is. A marketingigazgató azt tapasztalja: a fejlett higiéniával rendelkező országokban az igényesség, s a fertőzésveszély kockázatának további csökkentése teremt igényt a külföldön is szabadalmi védettséget kapott győri padló iránt.
A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban két hónapja vizsgálják a szakemberek a Silver Knight hatását. Dr. Knausz Márta klinikai mikrobiológus, a regionális egészségügyi intézmény higiénikus főorvosa elöljáróban arra hívja fel a figyelmet, hogy a baktériumok egyre ellenállóbbak az antibiotikumokkal szemben. Ezért is fontos, hogy a kórházi fertőzéseket lehetőség szerint megelőzzék.
A klinikai vizsgálat során a gasztroenteorológián, a gyermekkardiológiai szakrendelésen, az ortopédián s a röntgenben tesztelik a padlót. A kiválasztott kórtermek egyikében a baktériumölő, a másikban a hagyományos padlót fektették le. Mindkét helyről mintát vesznek, melyet két napon át 37 fokon inkubálnak, majd megszámolják a kórokozókat, s összehasonlítják az adatokat.
Eddigi vizsgálataik azt mutatják: a speciális padlón sokkal kevesebb bacilus mutatható ki. A főorvosnő utalt rá, hogy olyan eredményt a működő kórtermekben nem lehet elérni, mint laboratóriumi körülmények között, hiszen a kórházban jönnek-mennek az emberek, új betegek érkeznek, látogatók keresik fel hozzátartozóikat. Dr. Knausz Márta azt is elmondta: a kórházi fertőzések 70 százalékában ma még mindig a kéznek van döntő szerepe, leginkább azzal terjesztjük a kórokozókat. Fontos azonban a burkolatra hordott kórokozók hatástalanítása is. A Graboplast új padlójával nemcsak költséget csökkent a kórház, hanem a takarítószerek alkalmazásától is megkíméli a betegeket, hangsúlyozta a főorvosnő.
Már a rómaiak is tudták!
Régen nem aprították nanoméretűre az ezüstöt, ennek ellenére tisztában voltak a szépészeti előnyökön túl más jótékony tulajdonságaival is. Mikroszkópok és más csúcsberendezések híján is jól tudták a rómaiak, hogy az ezüstedényekben tárolt italok tovább maradnak ihatók, illetve a másfél évezreddel később élt amerikai telepesek is tisztában voltak azzal, hogy ha ezüstérmét tesznek a kancsóba, a tej lassabban savanyodik meg. Az ezüst ugyanis hatékonyan pusztítja a baktériumokat.
A baktériumirtás magyarázata, hogy a kórokozóval érintkező ezüst felszínén olyan kémiai reakciók indulnak be, amelyek roncsolják a baktériumot védő sejtfalat. A kórokozó belsejébe jutó ezüstionok a baktérium számára létfontosságú, az anyagcserét koordináló enzimekhez kötődnek, amelyek így már nem tudják ellátni a feladatukat. Ez a hiányosság a baktérium pusztulásához vezet. Az csupán a múlt században bizonyosodott be, hogy minél nagyobb felületen érintkezik az ezüst a kórokozókkal, annál erőteljesebben érvényesül a baktériumölő hatás. A feladat tehát az, hogy minél apróbb méretűre, azaz nanotartományúra aprítsák az ezüstöt. Az ezüstbevonat antibakteriális tulajdonságának fenntartásához a folyamatos ezüstkioldódás szükséges, a túlzott kioldódás azonban toxikus lehet a szervezetre, tehát meg kellett találni az optimális arányt – például egy évekre, évtizedekre beültetni kívánt implantátum esetében. Magyar kutatók jelentős sikereket értek el például a nanoezüst-bevonatú implantátumok kutatásában. Eredményeiknek köszönhetően néhány éven belül akár csípőprotézis is készülhet antibakteriális bevonattal.
Egy másik „nanoezüstös” eredményről múlt héten lapunkban is beszámoltunk. A kórházakban, illetve más egészségügyi intézményekben beszerzett fertőzéseket a legtöbb esetben az orvosi eszközök okozzák.
A tapasztalatok szerint az urológiai katéterek miatt alakul ki a fertőzések közel 40 százaléka. Ezek döntően olyan betegeknél fordulnak elő, akik hosszabb kórházi kezelésre szorulnak. A Bay Zoltán Közhasznú Nonprofit Kft. kutatói a katéterek felületét antibakteriális anyaggal akarták bevonni, erre a célra is az ezüst tűnt a legmegfelelőbbnek. Fejlesztésüknek köszönhetően nanoezüstből álló, a szervezettel kompatibilis bevonat hozható létre a katéterek felületén. Az ily módon kifejlesztett urológiai katéterek magas antibakteriális hatást mutattak – a baktériumölő katéterek előállításának technológiáját szabadalmaztatták a kft. kutatói. (Ö. Z.)
