Maximális zoomon videót vettek föl, és azt elemeztették ki saját szoftverükkel. Sokat segített a felismerésen az okostelefon szövegbevitelének az a szolgáltatása, hogy a virtuális billentyűzeten éppen megérintett betűt a készülék egy pillanatra felnagyítja... A bemozdulás viszont rontja a felismerés biztonságát, és annak a pillanatnak a rövidsége csaknem hatástalanná teszi a kémkészülék képstabilizálását is.

Mindezek ellenére a videóból szövegfelismerő, iSpyra keresztelt programot kiadták iPhone-ra is, tapasztalataik szerint mintegy 3 méterről képes lelopni egy másik iPhone-on begépelt szöveget. A 60 méteres távolságot full HD-videót készítő DSLR-fényképezőgéppel érték el. Az áldozat szemüvegén való tükröződést is ki lehetett használni, de mivel a kép „hasznos” része ilyenkor kisebb és halványabb, a hatótávolság szintén csökken.

Az iSpy fejlesztői szerint programjuk ellen a begépelt karakter kinagyításának letiltásával vagy a laptopoknál régóta létező látószögcsökkentők mobiltelefonos változatával lehet védekezni. Szerintünk pedig azzal, hogy a jelszavak begépelésekor nem fej-, hanem mell- vagy hasmagasságban (hátulról, oldalról nem láthatóan) tartjuk a telefont, és kicsit mozgatjuk is közben. Szemüvegesek meg ne nézzenek egyenesen a képernyőre. Igaz, mindezzel magunknak is megnehezítjük a dolgot...

Viszont végre van közvetlen ellenérv a megapixel-őrület ellen. Tulajdonképpen az okostelefon-gyártók megegyezhetnének a fényképezőgép-gyártókkal, hogy utóbbiak 8 megapixel alatt tartják a képpontszámot, ami mellesleg a képminőségre, a tárkapacitásra és a nyereségtartalomra is jótékony hatást gyakorol. A fényképezőket nem a megapixellel, hanem az „okos” szolgáltatásokkal kell eladni. A megegyezésnek óriási lehet a puszta marketingértéke...

Sikerrel fejtettek meg készülék-, illetve banki PIN-kódokat az érintőképernyőn maradt maszat mintájából. Igaz, ehhez egyrészt közel kellett jutni a készülékhez, másrészt az áldozatnak eléggé hanyagnak kellett lennie, hogy ne törölgesse meg a készüléket, amit pedig az okostelefon-tulajdonosok azért elég gyakran megtesznek. (Arra kell a karcálló Gorilla Glass, hogy e jellegzetes mozdulat közben a gombok, esetleg egyéb ruhadíszítmények ne sértsék fel a képernyőt...)

Emlékezzünk végül az érintőképernyő érintésének hangjából és az általa okozott rezgésből a gépelt betűket „ellopó” módszerre és szoftverre. Ezt újabban arra használták föl, hogy nagy megbízhatósággal megkülönböztessék az ujjbeggyel és a körömmel való érintést, más-más funkciót rendelve hozzájuk.

Óvintézkedésekre lesz szükség