A Christopher Henshilwood, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem munkatársa vezette nemzetközi kutatócsoport az elegyet két abalone-kagylóban találta a Blombos-barlangban, Cape Towntól keletre. A kagylók közelében okkerdarabok és különböző eszközök, például őrlőkövek, pörölykövek, csont szerszámok voltak. A leletanyag arra vall, hogy 100 000 évvel ezelőtt fajunk, a mai ember (Homo sapiens) már képes volt megtalálni, kikeverni és tárolni olyan anyagokat, amelyeket aztán a társadalmi csoportszokásaikban használt fel – nyilatkozta a kutató a Science-ben. Feltehetően ekkoriban az okkert díszítésre, testfestésre és a bőr védelmére alkalmazták.

A leletegyüttest, amelyre a régészek még 2008-ban találtak rá, valaki egykor homokkal borította be, mintha átmenetileg el akarta volna rejteni azzal a szándékkal, hogy később majd visszatér érte. A kutatók a tárgyakat laboratóriumban elemezték, az eredményeket pedig most tették közzé. „Megvizsgáltuk a kagylóban és az eszközökön lévő maradványokat, melléjük raktuk az előkerült okkerdarabokat. Mostanra összeállt a kép, rekonstruálni tudjuk a pigmentkészítési folyamatot és az ezzel együtt járó összetett viselkedési formát. Még a pigmentkészítés receptjét is rekonstruáltuk” – mondta el Francesco D’Errico, a Tudományos Kutatások Francia Nemzeti Központjának (CNRS) igazgatója a Discovery News munkatársának. Az okkerdarabokat kvarciton dörzsölték, hogy finom vöröses port nyerjenek. „A felhevített okkert ezután vegyítették összemorzsolt állatcsonttal, faszénnel, kőporral, ezt pörölykővel tovább porították, majd betöltötték a kagylóba, s kevéske folyadékkal gondosan elegyítették” – tette hozzá el Henshilwood. A megtalált lapos csontdarabbal keverték feltehetően az elegyet, majd kaparták ki a kagylóból a keveréket és kenték fel a festéket a kívánt helyre.

Erella Hovers, a jeruzsálemi Héber Egyetem régésze szerint a mostani kutatási eredmény alátámasztja azt a feltevést, hogy az okker felhasználása olyan összetett folyamat volt, ami előrelátást és tervezést igényelt. Az okkerből való pigmentkészítési eljárásnak az egyes darabjai külön-külön már kerültek elő különböző afrikai és Afrikán kívüli, hasonló korú lelőhelyekről, „de tudomásom szerint így egyben az egész pigmentkészítési műhelyt most először sikerült feltárni” – adta tudtára el Hovers a Discovery News munkatársának. Több mint 20 éve tart a Blombos-barlang feltárása, ahonnan már eddig is nagyon értékes leletek kerültek elő fajunk távoli múltjából. 2002-ben például találtak egy 70 000 éves, absztrakt mintákkal karcolt okkerdarabot, ami az emberi absztrakt gondolkodás megjelenésének korát jóval korábbra tolta ki, mint azt addig feltételezték.

„A mostani felfedezés azt is bebizonyítja, hogy fajunknak, a modern embernek már 100 000 éve voltak bizonyos nagyon alapfokú kémiai ismeretei, és képesek voltak hosszabb távra tervezni” – mondta el Henshilwood a Discovery Newsnak.

Százezer éves festék a kagylóban