A régészek emberi csontokat és fogakat, szerszámokat, elefántcsontból készített dísztárgyakat és állati maradványokat találtak a Buran-Kaya-barlangban. A PLoS One amerikai folyóiratban megjelent cikk azt is megemlíti, hogy a 32 ezer évesre becsült maradványok egy részét rituális halotti szertartáson használták.

A Buran-Kaya-barlangokat 1991-ben fedezte fel Alexander Janevics, az Országos Ukrán Tudományos Akadémia régésze a krími hegyekben. Azóta mintegy 200 emberi csonttöredék került elő. A helyszínen talált leletek alapján a tudósok azt feltételezik, hogy a gravetti kultúrához tartozó modern emberek éltek itt egykoron. (Az egész kontinensen megtalálható kőkorszaki kultúra első maradványait a franciaországi La Gravette közelében találták meg.) Az ukrajnai minták korát radiokarbon technikával határoztákmeg, de a csontmaradványok alakja és formája is azt mutatta, hogy a humán csontok a modern emberre jellemzőek.

A kutatóknak feltűnt, hogy a barlangban alig találtak emberi csöves csontokat – miközben nagy számban hevert ott antilop, nyúl és róka végtagjaiból származó csöves csont. A BBC-nek nyilatkozó Clive Finlayson, a gibraltári múzeum antropológus igazgatója szerint ezek a leletek nagyon fontos adalékkal szolgálnak a modern ember fejlődésével kapcsolatban, hiszen a gravetti kultúrából ez a legkorábbi lelet. Az itt élők kést használtak, mamutcsontok segítségével készítették sátraikat. Finlayson szerint az ukrán leletek alapján mindenképpen felül kell vizsgálni azt a korábbi elképzelést, hogy a Közel-Keletről érkező modern ember a Balkán-félsziget meghódítása után terjedt el egész Európában. Sokkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy ez a kultúra az orosz-ukrán síkság meghódítása után indult nyugatra.