Megvan az emberiség valódi bölcsője
Az afrikai népcsoportok a világon a legsokfélébbek genetikai szempontból, azonban az afrikai demográfiai események, az evolúció és a betegségek közötti összefüggésekből eddig csupán korlátozott következtetéseket lehetett levonni a viszonylag kis számú genetikai minta, és az archeológiai maradványok ritkasága miatt. A kutatók általában úgy vélték, hogy a modern ember Kelet-Afrikából származik, részben, mert az anató miai szempontból modernnek tartott legkorábbi koponyákat keleten találták, részben amiatt, hogy az Afrikán kívüli populációkban megtalálható a Kelet-Afrikában tapasztalt genetikai mintázat egy része.
Ötezer évvel ezelőtt, a szubszaharai Afrika szétszórt területeit nyelvészeti és kulturális szempontból eltérő vadászógyűjtögető népcsoportok népesítették be. Az elmúlt 5000 évben az ilyen populációk nagy része eltűnt a földművelő és állattenyésztő csoportokba való aszszimiláció, vagy a kihalás miatt. A megmaradtak közé tartoznak a közép-afrikai pigmeus, a tanzániai, izolált, csettegő nyelven beszélő populációk és a dél-afrikai Kalahári-sivatag területein élő busmanok. Az elmúlt 100 évben azonban még ezen népcsoportok egy része is áttért a mezőgazdálkodásra.
Egy zömében amerikaiakból álló kutatócsoport hosszadalmas és szerteágazó genetikai vizsgálatnak vetett alá számos afrikai populációt, és az ennek eredményeként született eddigi legnagyobb adathalmazból levonható következtetéseket a Proceedings of the National Academy of Science c. tudományos szaklap februári számában tették közzé.
A modern emberek eredetéhez „legjobban illeszkedő helyszín” megtalálásához bonyolult statisztikai modellezést alkalmaztak a kutatók. Ennek eredményeként arra a következtetésre jutottak, hogy az adatok legjobb illeszkedését akkor kapják, ha az emberiség bölcsőjének a helyét Délnyugat-Afrikába helyezik. A kelet-afrikai eredetnél ez kb. 300–1000-szer valószínűbb. A dél-afrikai eredet mellett szólnak a legkorábbi archeológiai bizonyítékok is, a megmunkált csonteszközök, a vésett osztrigahéjak, és a klimatikus bizonyítékok, melyek szerint sokkal barátságosabb volt az éghajlat 60 000–70 000 évvel ezelőtt Afrika déli részén, mint a keletin.
