Vatikáni GM-növény-imádat
Kutatók, köztük a Pápai Tudományos Akadémia vezető tagjai nyilatkozatban ítélték el a génmódosított (GM) növények, szerintük indokolatlan ellenzését a gazdag országokban, és egyben követelték, hogy enyhítsenek a GM-növények jóváhagyására vonatkozó, túlzott és tudománytalan szabályozáson. Véleményük szerint ezek az előírások a közjót szolgáló növénytermesztés fejlődésének szabnak gátat. A nyilatkozatot egyhangúlag fogadta el 40, különböző országokból érkezett kutató, egy a Vatikánban 2009 májusában tartott egy hetes zártkörű tanácskozás után, melyet Ingo Potrykus hívott össze.
Potrykus maga is a zürichi székhelyű Pápai Tudományos Akadémia tagja, az ő nevéhez fűződik az „aranyrizs” kifejlesztése. E rizsváltozat a génmódosítás következtében több A-vitamint tartalmaz, és az elképzelések szerint a gyermekkori vakság megelőzésében játszhatna szerepet.
Bár az akadémia hivatalosan még nem írta alá a nyilatkozatot, a tanácskozáson részt vevő hét tag, köztük az akadémia kancellárja, már jóváhagyta azt.
A katolikus egyháznak egymilliárd tagja van, jelentette ki Peter Raven, szintén az akadémia tagja és egyben annak a Mossouri Botanikuskertnek az elnöke, mely valamikor anyagi támogatást kapott az egyik GM-növényeket előállító óriáscégtől. Azt is hozzátette, hogy ez a globális közösség sosem fog egységesebb hivatalos álláspontot kialakítani a GM-növényeket illetően, mint a mostani nyilatkozat.
Az akadémia előzetesen már 2000-ben kijelentette, hogy egyetért a GM-növények előállításával, a kutatók szerint azonban most sokkal határozottabban támogathatják e technológiát.
A nyilatkozatban a kutatók a GM-növények és állatok országok közötti szállítását szabályozó, a biológiai sokféleségről szóló, 2000-ben aláírt jegyzőkönyv (Cartagena Protocol) felülvizsgálatát kérik. Hangsúlyozzák, hogy a jegyzőkönyv megszövegezésekor valószínűsített környezeti kockázatokból semmi nem valósult meg, és sérelmezik, hogy a szabályozás a hatalmas multinacionális vállalatokon kívül mindenki más számára csak gátakat szab, és túlságosan megdrágítja a növénynemesítés – a szegények számára leginkább előnyös – formáját, például az aszálytűrő manióka és jamgyökér kifejlesztését.
Vitatják a GM-kritikusok azon ellenvetését is, hogy a természettel való játszadozás, a génmanipulálás során a kutatók Istent játszanak. A nyilatkozat számos egyéb GM-ellenes véleményt is kifogásol mondván, azok már idejét múltak.
Miután Potrykus szerint egyetlen dokumentált eset sincs,mely igazolná, hogy a fogyasztókat vagy a környezetet kár érte volna, kutatótársaival együtt a szegényeken segítő növénynemesítést korlátozó – általa drákói szigorúságú – szabályok enyhítését kéri. A kutató szerint az aranyrizsnek a szegény fogyasztókhoz való eljuttatására tett erőfeszítései is a probléma nagyságát érzékeltetik. A hagyományos fajták kereskedelembe kerülésénél 10 évvel és kb. húszmillió dollárral többe került az aranyrizs piacra dobása. Mivel a szükséges befektetés nagysága és időigényessége minden közpénzből finanszírozott intézmény számára akadályt jelent, a szegények megsegítését célzó GM-technológia jövőbeli alkalmazása teljes mértékben a szabályozások megreformálásán múlik.
„A Föld barátai” nevű GM- ellenes csoport továbbra is fenntartja azt a véleményét, hogy a világ szegényeinek megsegítésére nem a GM-növények jelentik a megoldást. Egyik képviselőjük szerint, olyan élelmiszer-ipari és mezőgazdasági politikára lenne szükség, mely az emberek szükségleteit egy maroknyi GMO cég érdekei és haszna elé helyezi. A vita tehát várhatóan tovább folyik, hiába léptek ringbe Isten szolgái is.